Skip to main content

Önkormányzat

–up– [Upor Péter]: Nehéz ezt megmagyarázni


A terézvárosi felfüggesztéssel kapcsolatban három szereplőt kérdeztünk meg. A polgármester dr. Seiler Tibort, továbbá Csató Zsuzsát és Badacsonyi Györgyöt, akik a polgármestert támogatják.

A pártolók

Beszélő: Számunkra az eddig megjelent cikkekből nem derült ki, hogy pontosan mi a baja a képviselő-testületnek a polgármesterrel.

Csató Zsuzsa: Ez nem véletlen, mert ahogy ők megfogalmazták: „nehéz ezt megmagyarázni”. Valószínűleg a polgármester személyiségével nem voltak elégedettek.






Révész Sándor: Sekélyszántás


Nos, kereshet másikat! A többségi frakció nagy többséggel megvonta bizalmát a polgármestertől. A kapitális frakció belső kompromisszuma szétbomlott, Síklaky István nyugdíjba megy.

A polgármester lemondása mindenekelőtt a Síklaky család többségi frakciójának, Síklaky Virágnak (7 éves), Hangának (5 éves), Dávidnak (3 éves) és anyukájuknak a pozícióit erősíti. Ha ők mondatták volna le a polgármestert, akkor a dologban nem is lenne semmi különös.


Házirend

Egy újabb talált tárgy


1. A Jánosházi Önkormányzat döntése alapján létrehozott keresztény szellemű Általános Iskolában az állami tanterv és követelményrendszer szerint folyik az oktatás, a nevelés pedig keresztény szellemben, nemzeti hagyományok alapján.

2. Az iskola tanulója az lehet, akinek családja elfogadja és betartja a keresztény erkölcsi tanításokat.

3. A tanítás rendjében a nyelvoktatást fokozott óraszámban vezetjük be I. osztálytól kezdve. A tanítás rendjének végleges kidolgozása a tantestület feladata lesz.

4.






(Kiss Györgyi), (Mácz István): Tisztelt Szerkesztőség!


Május 17-én Antall Úr Cegléden felavatta a II. világháborús emlékművet. Az emlékmű közvetlenül az első világháborús szobor mögé épült. Annak idején, 1926 májusában azt Horthy Miklós avatta fel. Mellékelek egy levelet, amit polgármesterünk (független, MDF) küldött az iskolákba, közművelődési intézményekbe. E levél alapján az igazgatók kötelezően vezényeltek ki az ünnepségre osztályokat, pedagógusokat. Rendkívül gusztustalannak tartjuk a levél tartalmát. Elküldök egy plakátot is. Fele önkormányzati, a másik fele pártrendezvényt hirdet.

–czki [Gyekiczki András]: Terézvárosi harci játékok


Több hete húzódik a vezetési válság a terézvárosi önkormányzatban, amióta dr. Seiler Tibor polgármestert alkalmatlannak minősítette a képviselő-testület. A felhozott vádak szerint az SZDSZ-es polgármester nem tett lépéseket egy jobban működő hivatal kialakítására, nem tudta megosztani a feladatokat az alpolgármesterekkel, elmulasztotta testületi határozatok végrehajtását, másrészt nem kérte ki szükséges esetben a plénum véleményét. A kifogások jórésze azonban a polgármester modorára vonatkoztak.

Kozma Blanka: Piac vagy szociálpolitika


A fővárosi közgyűlés az év elején a közterület-használati díjak emeléséről hozott határozatot, s egyidejűleg a fizetendő összeg megállapítását (utcák, terek szerint) a kerületekben hagyta.

Ennek kapcsán a képviselők egy része felvetette, mi lenne, ha módosítanák a sokat szidott 2/1984. sz. fővárosi rendeletet, azaz a könyvesek és virágárusok is kaphatnának árusítási engedélyt. A rendeletmódosítás kezdeményezői úgy vélik, hogy rendet teremteni csak a megfelelő számú engedély kiadásával lehet. A megélhetés sokakat ösztönöz árusításra.


István József: Népképviselet helyett „igazgatótanács”


A fejlődő önkormányzati rendszerben növekvő szerep hárulhat a vállalkozásokra, de azok sohasem helyettesíthetik az önkormányzatok és a köréjük szerveződő non-profit szféra szerepkörét. A magyar önkormányzatok azonban nem szerves fejlődés folyamán alakultak ki, sőt a felülről szervezett intézmények létrehozásával párhuzamosan – teljesen hibásan értelmezett takarékossággal – kimunkálói csaknem a teljes kimúlásig fokozták a lakossági alapellátás súlyos betegségét.

–eö– [Eörsi János]: Mire nem volt felhatalmazva Verebélyi Imre?

Beszélgetés Kóródi Mária szabad demokrata képviselővel


Beszélő: A parlamenti vitán az ellenzéki pártok – így ön is – azt vetették a kormány szemére, hogy az önkormányzati tulajdonba adásról szóló törvénytervezet ellentétes az alkotmánnyal és az önkormányzati törvénnyel. Mely pontokon mutathatók ki ellentétek?

Kóródi Mária: Tavaly az önkormányzati törvény megalkotásakor abból indultunk ki, hogy el kell látni az önkormányzatokat a működésükhöz szükséges vagyonnal. Az önkormányzati törvény felsorolta, milyen vagyonokról van szó, és különféleképpen jelölte meg tulajdonba adásuk módját.


Csató Zsuzsa: Meddig terjed egy laikus testület kompetenciája?


A Belvárosi Egészségvédelmi Szolgálat (BESZ) 1991. június 30-án bezáratik. „Nem szeretnék részt venni a lefejezésben” – mondta szerényen a döntés kihirdetésekor a terézvárosi egészségügyi bizottság elnöke, kinek pedig döntő része volt eme ítélet meghozatalában. Győzelme szabályszerű eljárással a laikus képviselőtestület „hiszékenységével” való visszaélésen alapszik.

Az eljárás első fázisában az – egy kivételével orvosokból álló – egészségügyi bizottság megtárgyalta, szükség van-e egy ilyen intézményre. Ekkor csak egyetlen alapvető tévedés volt.


L. F. [Langmár Ferenc]: Állami garancia nélküli Expót?

Lidérces álom


– Az „élő Expo” ötlete egy kicsit nagyobb port kavart, mint kellett volna. A sajtóban – gondolom, nem véletlenül –, két kérdés keveredett össze. Az egyik a világkiállítás megrendezésének elvi kérdése, a másik a kormány programirodája által kidolgozott koncepció megítélése. Ez utóbbiról az én véleményem megegyezik a fővároséval.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon