Skip to main content

Visszabeszélő

(Jeney Zoltán): [Olvasói észrevétel]

4800 leütés stricikről, zsebtolvajokról, Konfuciuszról és zenéről (Beszélő, 1994. augusztus 4.)


Tisztelt Szerkesztőség!

Egyetlen – a végkicsengést némileg módosító – észrevételt szeretnék tenni Váncsa István ragyogó elemzéséhez, amely a Beszélő 1994. augusztus 4-i számában jelent meg.

Nálunk a zenei élet már rég nincs jó passzban.

Konfuciusznak tehát még mindig igaza van.

Üdvözlettel:

Jeney Zoltán zeneszerző












(Jakubovich Zoltán), Zádori Zsolt: [Olvasói hozzászólás és szerkesztőségi válasz]

Zádori Zsolt: Szolgák és szolgálók Ipolytölgyesen (Beszélő, 1994. május 26.)


Tisztelr Főszerkesztő Úr!

A Beszélőben 1994. május 26-án megjelent egy riport intézetünkről „Szolgák és szolgálók Ipolytölgyesen” címmel, amelyet Zádori Zsolt írt. Mint az intézet igazgatója meglepetten vettem tudomásul, hogy az objektív tájékoztatást teljesen mellőzve íródott riportban a pontatlan és valótlan állítások a homályos fogalmazással együtt igyekeztek az újságíró által is elismerten jól működő ismert katolikus intézmény hétéves működése köré a bizonytalanság magvát hinteni.


(Forgács Tamás), kőszeg: [Olvasói levél és szerkesztői válasz]

Engelmayer (Beszélő, 1994. július 21.)


Kedves Kőszeg Ferenc!

Hárs Gábor nagyon közeli és nagyon régi barátom. Most mégsem róla szól ez a levél, hanem Önről, kedves Kőszeg úr.

Mélységesen lever az a csúsztatás és rosszindulatú prekoncepció, amely Önnek az MSZP sajtóiroda levelére adott válaszából kitűnik.

Hárs Gábort, miután hazajött Varsóból, a Külügyminisztériumból elküldték; egy ígéretes diplomatakarrier szakadt így félbe. Ekkor nyolc hónapig egy Pressinform nevű sóhivatalban kellett „dekkolnia”. Ezután hívták a Művelődési Minisztériumba előadónak, mert szükségük volt egy szakemberre.






(kőszeg), (MSZP sajtóirodája): [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]

Engelmayer (Beszélő, 1994. július 21.)


Tisztelt Szerkesztőség!

A Beszélő július 21-i számában megjelent „Engelmayer” című íráshoz kívánunk néhány megjegyzést fűzni, nem elvitatva sem a szerkesztőség, sem a cikk írójának véleményszabadságát. Szeretnénk azonban néhány olyan, ténybeli tévedésre felhívni szíves figyelmüket, amelyek jelentősen befolyásolják az ügy megítélését.

1. Az elmúlt négy évben ellenzéki pártként nem lehetett módunkban megítélni egy nagykövet munkáját, ezért annak minősítésére mi nem mernénk vállalkozni. A cikk egyik állítását azonban határozottan cáfolni szeretnénk.




(Riegg Krisztina): Kedves Petri György!

Petri György: Olvasói levél (Beszélő, 1994. július 21.)


Megdöbbenve olvastam levelét a július 14-i Beszélőben. 1994 áprilisa óta van forgalomban az a 95 Ft-ért megvásárolható könyv, amelynek az a címe, Fordulat, Biztonság, Felemelkedés, és nem más, mint az SZDSZ választási programja, felelős kiadója: Pető Iván.

E könyv 44.


Hegedűs B. András, Tamás Gáspár Miklós, [a szerk.]: [Olvasói levelek és szerkesztői megjegyzés]

Engelmayer (Beszélő, 29. szám, július 21.)


Kedves Kőszeg!

Elnézést, hogy ennyit levelezem veletek. De muszáj.

Engelmayer Ákost, a varsói magyar nagykövetet, értesüléseid szerint leváltani készülnek. Engelmayer a legutóbbi választásokon MDF-jelölt volt, állítólagos utóda, ugyancsak szerinted, egy szocialista külügyes.




Tamás Gáspár Miklós: Drága Gyuri!

Petri György: Olvasói levél (Beszélő, 28. szám, július 14.)


Alaposan megleptél a Beszélő július 14-i számában közölt leveleddel, amelyben bejelented: kilépsz az SZDSZ-ból.

Sosem tudtam, hogy párttag vagy.

Kilépésedet avval indoklod, hogy a polgármesteri és az országgyűlési képviselői funkciók összeférhetetlenségének megszüntetésével a magyar liberálisok elárulták (volna) elveiket, elsősorban a hatalmi ágak elválasztásának tézisét.

Ez az ítéleted többszörösen téves. Először, a helyi önkormányzatok – szemben a központi állam ténykedését meghatározó három főhatalommal – nem jelentenek másik hatalmi ágat.






(Thoma László): Méz nincs, de legalább madzag legyen


Eörsi János cikkében (A mézesmadzag, Beszélő, 27. szám) kiváló érzékkel tapintott rá a kormány a munkáltatók között előkészületben lévő „átfogó gazdasági-szociális paktum” ma még homályos kérdéseire és gyenge pontjaira.

Petri György: Olvasói levél


Az SZDSZ-nek beírtam az első banyát. De ez nálam az utolsót is jelenti. A képviselő-polgármester funkciók összeférhetőségének elfogadásával ugyanis az SZDSZ lemondott a liberális minimumról: ti. a hatalmi ágak szétválasztásának sarkalatos elvéről. Tudom, hogy nálam sokkal okosabb, tájékozottabb és körültekintőbb barátaim ülnek a parlamentben. Tudják, mit miért tesznek. Én viszont tudom, hogy mi az önazonosság (magyarán: identitás), kifejtve: az önmagammal való erkölcsi békesség. Így hát, életemben másodszor, elejtem képzelt fegyverem.

(Turi Ferenc): Tisztelt szerkesztő úr!

Eörsi János: Garancia jótállás nélkül (1994. június 16.)


A Beszélő 1994. június 16-i számában „Garancia jótállás nélkül” című Eörsi János-cikk igen szemléletesen körvonalazza a szociális vákuum fenyegető veszélyét – melyet Poe örök meséje nyomán nyugodtan nevezhetünk a makrogazdaság ingájának –, ha „…a mezei hadak benyújtják a számlát”.

Kevés szó esett azonban a gazdaság mind ez ideig jól elszigetelt „kútjairól”, az állami vállalatokból állami vállalatokká privatizált kvázi-gazdálkodó egységekről.


Aktuális lapszám

Beszélő

Kedves Olvasók!

Szomorú bejelentéssel tartozunk: a Beszélő 2012. decemberi nyomtatott száma lesz egyelőre az utolsó a sorban. Ezzel 31 éves korszak zárul le a lap történetében, talán nem véglegesen. Az elmúlt két év egyre növekvő bizonytalansága, a pénzhiány, a finanszírozás ellehetetlenülése, a csökkenő példányszám láttán úgy éreztük, felelőtlenség volna belevágni úgy a következő évbe, hogy még a mostaninál is kevésbé tudjuk garantálni a lap rendszeres megjelenését.

E-kikötő

1. Bevezetés1

Az 1990. évi választások működésbe hozták a harmadik köztársaság alkotmányos gépezetét. A 2010. évi választások szabad kezet adtak a gépezet szétveréséhez.

Hogyan kerülhetett sor a köztársaság lerombolására húsz évvel a létrehozása után? Önként kínálkozik, s a baloldalon sokakat vonz egy egyszerű válasz. Ami 2010 májusa után történt, csupán betetőzte a jobboldal két évtizedes törekvéseit. Amikor kormányon volt, a jobboldal mindig az ellenzék marginalizálására, amikor ellenzékbe szorult, mindig a kormány megbénítására törekedett. Önmagát mindig is az ország természetes vezetőjének, a baloldalt mindig is hatalombitorlók gyülekezetének tekintette; az 1989-es alkotmánnyal soha nem azonosult.

Blogok

Egyetemista koromban, a hatvanas évek első felében otthon laktam. Anyámmal az volt a megállapodásom, hogy a címemre érkező hivatalos leveleket kibontja, a magánleveleket beteszi a szobámba, az íróasztalomra. Ne feledjük, akkor még nem volt internet, a telefon is ritka volt, a kommunikáció személyesen vagy levélben zajlott.