Skip to main content

Révész Sándor

Révész Sándor: Az igazi front merőleges a Dunára

Beszélgetés Vargha Jánossal


Beszélő: Az ember kezdi úgy érezni, hogy Európának ezen a tájékán legszebb rémálmaink is valóra válhatnak.

Révész Sándor: Médiaörvény


Spätreakció

A vallási műsorokat több mint négyszeres terjedelemben szorították a háttérbe, a „háttérsávba”.


Révész Sándor: Mi, televíziósok folyamatokban és struktúrákban gondolkodunk

Peták Istvánnal beszélget Révész Sándor


Beszélő: Az a szerkezeti átalakítás, ami a Tv2-n történik – a szakszerkesztőségek felállítása – beleillik abba az átszervezési folyamatba, ami Hankiss Elemérrel elkezdődött ebben a televízióban, vagy ez egy attól független, arról leváló folyamat?

Én azt gondolom, hogy abszolút mértékben beleillik. Annak idején csak a főszerkesztőségek felszámolásáról volt szó, és az első változatban még nem volt egyértelműen és tisztán megfogalmazva a szakszerkesztőségek helye, szerepe, az intendatúrákon nem épült ki rögtön a szakszerkesztőségi rendszer.


Révész Sándor: Sajtósajtolás


Október 23-án Romhányi László és csapata tüntetést rendez a rádió épülete előtt. Emléktáblát ezúttal nem törnek, csak kiabálnak: „Vesszen Gombár!”, „Mocskos csalók!”, „Kommunista gyilkosok!” stb. A Tv-híradó és az Új Magyarország pozitív hangvételű tudósítást közöl a tüntetésről.

Október 26-án a Sajtószabadság Klub nyilatkozatot ad ki két – egy szelídebb és egy durvább – változatban.


Révész Sándor: A „kétharmados” filozófia csapdája

Beszélgetés a médiatörvényről (III.)


Beszélő: Mindenki azt mondja, hogy az Országgyűlés sajtóalbizottságában szép, nyugodt és konstruktív törvényépítő munka folyik, s bár néhány ponton egyelőre kibékíthetetlennek látszanak az ellentétek, mégis remélni lehet, hogy két-három hónapon belül elkészül egy kétharmados többséggel elfogadható törvénytervezet. A bizottságban megjelenő véleményspektrumból az egyik oldalon kilóg Csurka István, aki semmiféle kereskedelmi televíziót, semmiféle szabad televíziózást nem akar, a közszolgálati médiát pedig a kormány kemény markában látná jó helyen.

Révész Sándor: Mi volt itt…


Rémálomvilág

Ebben az esztendőben többet bűnöztünk, mint valaha, de mégsem annyit, amennyit a belügyérek elvártak tőlünk. Az év elején naponta átlagosan két-három nyilatkozatban tájékoztatták a közvéleményt arról, hogy az idén öt-, de inkább hatszázezer bűncselekményünk válik ismertté, s kb. 50-70 százalékkal leszünk bűnösebbek, mint tavaly.


Révész Sándor: Beszélgetések a médiatörvényről – II. rész


Beszélő: A törvénytervezet mintha kézen fogva vezetné a közszolgálati médiát a helyes útra. Egyrészt meghatározza (még a kereskedelmi adók számára is), hogy mennyi reklámot szabad sugároznia, és milyen adagokban, mekkora legyen a hírműsorok aránya, mennyi jusson egyéb kötelezettségeire (tudományos eredmények ismertetésére, „igényes szórakoztatásra” stb.).

Révész Sándor: A mocsár konzisztenciája

A szociális biztonság rendszere ma, nálunk


Az első megközelítés statikus, a második dinamikus. Ám ez a dinamikus szemlélet csak akkor érvényesülhet, ha megszabadulunk attól a kényszerképzettől, hogy nem hagyhatjuk embertársainkat megfagyni és éhen veszni. Van erre esély. Ez a kényszerképzet nem uralkodott el még a mi mocsarunkban, nincs itt néki múltja és hagyománya, csupán a szociális törvény különböző szövegtervezeteiben kapaszkodott meg a rászorulóknak jogszerűen járó létfenntartási támogatás formájában.

Révész Sándor: Összkormányzati lélekáramlás

MDF országos gyűlés


Ha valaki bajt csinál, jóvá kell tennie. Az ellenzék is bajt csinált, és van mit jóvátennie. Entz Géza államtitkár úr meg is határozta, hogy mit: „Antall József azt mondta, ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Ez a mondat hosszú-hosszú ideig témát adott az ellenzéknek, amelynek soraiból többen azt szerették volna bizonygatni, hogy nagyhatalmi, irredenta törekvés bizonyítékára leltek. Szólamaik természetesen megjelentek a román és a szlovák sajtóban, elmondhatom, hogy nagyon nagy kárt okoztak ezek.” (Magyar Hírlap, 1991.

Révész Sándor: A végig nem gondolt lépés

Beszélő-beszélgetés Orosz Éva közgazdásszal az egészségügyről


Interjúalanyunk a napokban védi meg kandidátusi disszertációját az egészségügyi finanszírozás nemzetközi összehasonlító elemzésének tárgykörében.


Beszélő: A szakemberek egy része azt mondja, hogy az egészségügyben olyan árrobbanás várható, amely szétzilálhatja a társadalombiztosítás költségvetését.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon