Skip to main content

Belföld

SZDSZ-Polgári Demokrata Kör


Egy: megérett a meggy.
Kettő: Feneketlen teknő.
Három: Várom a párom.
Négy: Hová mégy?
(Gyermekmondóka)

A PDK politikai irányvonala valahová a szabadelvűek és a szociálliberálisok közé sorolható. Nem értenek egyet a Konzervatív Unió szerintük idejétmúlt, a szociális kérdések iránt érzéketlen klasszikus liberális alapvetésével, hiszen a polgári léthez nemcsak a jogok biztosítása, hanem e jogok gyakorlásának lehetősége is hozzátartozik. De nem hisznek a hagyományos állami újraelosztás hatékonyságában sem.







Megyery Rezsőné iskolaigazgató úgy oldotta meg a dolgot, hogy az első és az ötödik osztályokban létrehozta a hittanos–nem hittanos osztálybontást. Még csak arra sem volt szüksége, hogy különösebben nagy feneket kerítsen a dolognak.

Az elsősök esetében már a beiratkozásnál így osztották szét a leendő tanulókat.



A belügyminiszter javaslata


Dr. Boross belügyminiszter a maga részéről már jelzett ilyesmit. Múlt heti parlamenti felszólalásában nemcsak a képviselőket tanácsolta el a meleg helyeken való személyes megjelenéstől, hanem felhívta a T. Ház figyelmét a rendőrségi törvénytervezet egyik már előzetesen is vitatott, a megelőző pártfogói felügyeletre vonatkozó passzusára. A belügyminiszter véleménye tökéletesen egybehangzik a rendőri vezetőkével.


A magyar tábori lelkészség története, amely alig száz évre nyúlik vissza, azt mutatja, e téren sohasem volt gondtalan a viszony az állam és az egyház között sem a Monarchiában, sem a Horthy-rendszerben. A probléma lényege nem elvi volt; mindig újra abban csúcsosodott ki: ki parancsol a tábori lelkésznek. A presztízsféltés azonban mélyebb hatalmi igényeket fedett el. Hiszen ez a két intézmény a kereszténység államvallássá tétele óta riválisa egymásnak.

Szlovákiai lapvélemények a Slovan–FTC meccs után


Szlovákiában óriási érdeklődés kísérte a Ferencváros és a pozsonyi Slovan BEK-találkozóját. A Slovan a szlovák főváros egyik legpatinásabb csapata, és a szurkolók számára ugyanazt jelenti, mint Spanyolországban a Reál, Csehországban a Sparta vagy Magyarországon az FTC. Több mint csapat, nemzeti jelkép. A sokak által megfelelőnek, mások által brutálisnak nevezett akció hatalmas vihart kavart a szlovák sajtóban.


Egy mezei lakótelep életében ez persze nem jelentett volna nagy változást, hiszen egy mezei lakótelepre évente ha egy-két kamion betéved, az is csak ha eltéved. Az óbudai Folyamőr utca környékére azonban ez korántsem igaz: az utca egyik oldalán, a tízemeletes panelházak lakói főképp élni szeretnének, a másik oldalon viszont a rendszerváltás nyomán felvirágzott két gyárba, azaz a TÁRÉRT-be és a BUSZESZ-be százával érkeznek a kamionok.


Amit azonban a parlamenti többség szeptember 28-án a törvényes (bár Torgyán-féle) Kisgazdapárt sérelmére elkövetett, az nem a végrehajtó hatalom picike törvénysértése, hanem – Áder János (Fidesz) és Hack Péter (SZDSZ) szavaival – alapvető, alkotmányos előírások durva megsértése, a jogerős legfelsőbb bírósági ítélet parlamenti felülvizsgálata, a jogbiztonság aláásása, akkor is, ha Torgyánt és párthíveit az ellenzék sem szereti. Mi is történt? Elhunyt Borz Miklós listás kisgazda-képviselő, s a pártnak jogában állt listájáról új képviselőt beküldeni.

Beszélgetés Molnár Attila 28 éves nyomdai dolgozó Fradi-szurkolóval


Beszélő: Hogyan kerültél ki Pozsonyba?

– Az IBUSZ szervezésében reggel indultunk el. 14 busz indult a Fradi-klubház elől, mi az utolsóval mentünk, Komárom felé. Két megálló volt útközben, egy a magyar oldalon, egy a szlovák oldalon. Kb. 1 óra fele érhettünk oda.

Beszélő: A határ milyen volt?

– A határon teljesen simán mentünk át, semmi probléma nem volt, a magyar és a szlovák vámosok is rendkívül hamar elintézték a társulatot.






Vedlik a Pesti Hírlap


A rendes kormánypárti lapnál lassan olvasnak, a renitensnél pedig gyorsan olvasnak. Az augusztus 20-án, csütörtökön megjelent Csurka-dolgozattal az ellenzéki lapok szombaton foglalkoztak. Az Új Magyarország viszont megvárta Antall József vasárnapi tévényilatkozatát, s csak azt közölte hétfőn egy kincstári vezércikk kíséretében.


Napirend előtti felszólalásában szeptember 21-én Boross Péter elmondta, a magyar rendőrség is alkalmaz kommandósokat: kommandósakció mentette meg egy kisgyerek életét Debrecenben, kommandósok fegyveres bűnözőket tettek ártalmatlanná az elmúlt hetekben.

Kommandósok Szabolcsban


Pedig említhetett volna más kommandósakciókat is.



Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon