Skip to main content

Hátsó oldal


Ó, Expo! Te hídverés a jövőbe, Te!
Könyörgünk, hallgass meg minket!
Ó, Expo! Te névjegykártya, nemzetközi, Te!
Könyörgünk, hallgass meg minket!
Ó, Expo! Te ösztönzője s városfejlődésnek, Te!
Könyörgünk, hallgass meg minket!
Ó, Expo! Te gyújtózsinór, városépítészeti, Te!
Könyörgünk, hallgass meg minket!
Ó, Expo! Te fesztiválja az alkotó hozzáállásnak, Te!
Könyörgünk, hallgass meg minket!
Ó, Expo! Te szűrője a jövőnek, Te!
Könyörgünk, hallgass meg minket!
Ö, Expo!













„Fele elefánt,
fele víziló,
mintha mutogatná
televízió.”
Nemes Nagy Ágnes

Panni lányomnak a „rendszerváltás” a „Happy Elephant”-ban teljesedett ki. Két éve, amikor (már/még) volt értelme majálisra menni, a Népligetben jókora felfújt műanyag elefántot állítottak fel: egyszerre sok kisgyerek mászhatott bele, és ugrálhatott, a műanyag légpárnákon. Kisfiúnk akkoriban még csak anyja hasában irigykedhetett nővérére.







Ó, az az 1989-es, első népligeti Függetlenek Majálisa…!


Az a gyanúm, hogy az áremelésekről és a nagykövetcserékről ugyanabban a Hivatalban döntenek.

A címben szereplő kérdés természetesen költői, hiszen egyfelől miért pont az Unicum ára ne emelkedne, másfelől az ilyesmit – egy öröklött beidegződés nyomán – először körömszakadtáig tagadják, a kiszivárogtatott információkat vehemensen cáfolják, majd két-három héttel később magától értetődő természetességgel bejelentik.

Áremelések idején – noha mindannyian tudjuk, mi áll mögöttük – legtöbbször a csomagolóanyagok, illetve az energia drágulását szokás emlegetni.





„Mélyen tisztelt és kedves Barátom!

…Igen örültem szép munkaprogramodnak. (…) Politikai leveledet is nagyon élveztem és sokban egyet értek Veled. Ami a szociáldemokráciára és a Népszövetségre vonatkozó kritikádat illeti, azt szinte 100%-ig osztom. Vagy 2-3 hónappal előbb szinte ugyanezeket az érveket használtam Szende barátunkkal szemben, sőt félek, hogy türelmetlenebb formában, mivel Pali azóta nem írt. A II.



A Tv-híradó a múlt héten riportban számolt be arról, hogy a XIV. kerületi Miskolci Úti Általános Iskola fel akarja venni József Attila nevét. Az iskola tanulói ebből az alkalomból kiállítást rendeznek, és ehhez anyagot kértek a Petőfi Irodalmi Múzeumtól. A múzeum egyik alkalmazottja érdeklődésükre azt válaszolta, hogy József Attilával kapcsolatos anyagokat nem áll módjukban adni, azokat leszállították a múzeum pincéjébe, mert József Attila jelenleg nem aktuális. Megkérdeztük Botka Ferencet, az Irodalmi Múzeum igazgatóját, hogy mi igaz a hírből.


Most, hogy már nem kötelező, most, hogy már szinte tilos, talán illendő halkan kimondani: 1945-ben az ország lakosságának többsége mégiscsak örült. Örült annak, hogy vége, vége a bombázásoknak, a német vezényszavaknak, vége a nyilasuralomnak, a háborúnak. És remélt is valamit: újrakezdést, új társadalmat, talán nyugalmat, talán az eltűntek, az elhurcoltak, a hadifoglyok hazatérését.


Rodney King, 25 éves, rablás miatt egy évi börtönre ítélt, majd feltételesen szabadlábra helyezett munkanélküli néger építőmunkást március 3-án Los Angeles közelében, a foothilli autópályán négy rendőr tartóztatta fel. King a rendőrök állítása szerint, miközben kiszállt a kocsiból, gyanúsan a zsebéhez kapott. Egy pillanat múlva a földön feküdt, s bár – mint utóbb kiderült – nem volt nála fegyver, a rendőrök gumibottal ütötték, és úgy összerugdosták, hogy eltört a csuklója, továbbá számos koponya- és mellkasi sérülést szenvedett.


Nr. 1.

1991. március 6-án Antall József miniszterelnök azt mondta az első országos menedzserszemináriumon, hogy Magyarországon nincs általános, mindenre kiterjedő válság.

1988.





Az ár- és szociálpolitikai intézkedésekről szóló kormányközlemény, valamint az azzal kapcsolatos kérdések tömegkommunikációban való megjelenítésére.

Cél: szolid, de határozott jelenlét a sajtóban – egyben a kormány új arculatának formálása.

– Az októberi taxisblokád után most esély van arra, hogy a kormány új arculatot nyerjen, ha megfontoltan, higgadtan, előremutatóan szerepel.

A kormány és a sajtó viszonyában alaptétel:

Még a biztosnak vélt barátság is látszólagos – különösen egy ilyen közlemény interpretálása esetében, amikor r








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon