Skip to main content

Hátsó oldal


Az Úr ezerháromszázharmincötödik évében, Szent Márton ünnepe körül János cseh király és fia, Károly meg a lengyelek királya Magyarországra, Visegrád várába jött Károly királyhoz,hogy ott örök békeegyezséget kössenek. Ez meg is történt. A cseh király ebédjére Magyarország királyának bőkezűségéből mindennap kétezerötszáz kenyeret adtak, és a királyi étekből is bőségesen; a lovaknak pedig egy-egy napra huszonöt mérő abrakot. A lengyel király ebédjére pedig ezerötszáz kenyeret és élelmiszert bőségesen; borból száznyolcvan hordót mértek ki.


„Ha valaha a nők azon kiváltságoktól megfosztatnak, melyeket azért élveznek, mert őket gyöngébbeknek tartjuk, csak az nap kezdődnék elnyomásuk” – jövendölte Eötvös József a múlt század közepe tájt. A gyöngeség kiváltságától megfosztattak – már amennyiben valaha is volt nekik úgy általában –, s elkezdődött az alávetettség helyett elnyomásuk. Napjaink demokratikusabb viszonyai között megint újfajta elnyomásuk kezdődik, mint annyi más kisebbségnek (mely – tudni kell – nem mennyiségi fogalom, hanem társadalmi).


Egy amerikai kollégánk szerint, amikor az ősember átment a szomszéd barlangba, hogy megnézze, mi újság odaát, már megkezdődött az akkulturáció, a kultúravesztes, a kultúraváltás. Bár meggyőződésem, hogy az akkulturációnak nem lehet elmélete, minden egyedi eset tanulságul szolgálhat, hiszen „természetünknél fogva” érdekel bennünket a kultúrák sorsa.

A következőkben olvasható történet hősei guarani indiánok (akiket az olvasó Voltaire Candide-jából, újabban pedig a Misszió c.



A rendőri készültséggel kapcsolatban Suha Györgyöt, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivőjét kerestük meg kérdéseinkkel.

Beszélő: Miért volt szükség erre a rendőri akcióra?

– A rendőrség utasításokat hajt végre.




Mentálhigiénés dramolett


Szín: a nemzeti rehabilitációs központ egyesített ülésterme. A betegek a legújabb terápiás gyakorlatnak megfelelően parlamentet játszanak.

Horváth Balázs (súlyos amnéziás zavarokkal küszködő beteg, kompenzációs okokból elsősorban kitűnő memóriájára büszke. Belügyminisztert játszik): Sem a kormány, sem én soha nem mondtam, hogy az önkormányzatoknak a rendőrkapitányok kinevezését illetően vétójoga lesz.



Helmut Zilk látogatása – SZDSZ-es szemmel

Zilk urat, Bécs szociáldemokrata főpolgármesterét májusban Kis János, az SZDSZ elnöke hívta meg Budapestre. A látogatásra október 10-én került sor, Demszky Gábor budapesti választási kampányának csúcspontján.

A bécsi vendégnek különrepülőgépével eredetileg fél egykor kellett volna Budapestre érkeznie.





„A név: örökség, hitbizomány, s nem egyéni, hanem családi tulajdon, amit kegyelettel illik megőrizni” – írta egy helyütt Babits. Magam is így vallom, bár sokáig próbáltam tiltakozni ellene, hogy nevem hallatára az emberek az őseimről vagy a rokonaimról kezdjenek beszélni, mintha nem is én, hanem apám, nagyapám vagy a dédapám állna előttük.


Hanák Katalin szociológusnak vasárnap reggel 9 órakor a lakása ajtajában egy ismeretlen fiatalember egyetlen szó nélkül, szíjjal belevágott az arcába, majd a háttérben álldogáló társával együtt elfutott. A támadás híre igen gyorsan szétfutott, megírta a hétfői sajtó, és nyilatkozott a kerületi rendőrkapitány a rádió Déli Krónikájának.

Könnyű testi sértés, ismeretlen tettes. Magánvádas ügy a Btk.


Dramolett egy elő- és három utójátékkal


„Most még jó a hangolás,
De a zengő húrokat majd meglazítom,
Becsületemre!”
(Shakespeare: Othello – Jago monológja)

„Reggeltől estig
Nagy móddal-okkal
Fondorlatokkal dolgozom én”
(Rossini: Sevillai borbély)


Előjáték

A Parlament ülésterme, éjjel 2 óra.

Torgyán József (FKgP – szemét a kupolára függeszti, balja a szívén pihen, jobbjával meggyőzően szónokol): Tekintettel arra, hogy az én számomra a nép üdvénél nincsen fontos













(Olvasóink küldték…)


Bibó és az 1989–90. évi változás értelme

Míg folyt a gigászi küzdelem a régi rend legyűréséért, nap nem múlt el anélkül, hogy Bibó István nevét, gondolatait ne idézték volna az Ellenzéki Kerekasztal legkülönbözőbb „szegletei” felől. Ha az EKA-nak lett volna lobogója, Bibó képe bizonyára rajta lett volna.

Az utóbbi hónapokban fülsiketítő a csend Bibó körül.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon