„Ébresztő, magyarok!” – hallom ismét e szép, március eleji vasárnap reggelen, a Vasárnapi Újság című rádióműsorban. Nép-nemzeti gerincemet kihúzva ugrom ki az ágyból az ismerős férfihangra – nyilván nagy baj lehet megint, ismét kockán forog a haza sorsa.

Ezúttal Tiborc panaszába komponálta Csurka a dermesztő hírt, milyen újabb veszély leselkedik a magyarságra. A parlament legutóbbi ülése – mondja – már megint vérlázító döntést hozott. Ugyan mit? – fülelek riadtan. Netán az elnökválasztásról szóló puccsszerű alkotmánymódosítást?

Esztergomi Kereskedelmi Vállalat 
UNIKER
5. sz.

Kedves Barátaim!

Néztem a minap a Napzártát – és meghatódtam. Néhány pénztáros (avagy kincstárnok?) számolt be pártja anyagi helyzetéről. A legtöbb magát ellenzékinek mondó – párt képviselője gátlástalanul előadta, hogy 3-4, sőt némelyik 8-10 fizetett alkalmazottat is eltart. Szívszorító volt ezek után hallani, hogy az MSZP-nek (régi dicsőségük, hol késel az éji homályban?) alig 300 alkalmazott fizetésére telik.

1991. március 25-én több százezres tömeget mozgósított a Baloldali Blokk.

Az MSZMP, az MSZP és a Magyar Néppárt vezérszónokai a Kossuth téren a dolgozó rétegek nevében követelték a polgári koalíciós kabinet lemondását, a szabadságjogokkal visszaélő liberális politikusok felelősségre vonását, a tűrhetetlen anarchia felszámolását.

Több párt képviselői panaszkodtak, hogy falra ragasztott plakátjaikat illetéktelen kezek letépkedik, illetlen szájak leköpdösik. Ez helytelen, ellenkezik a szabad választások elveivel. De az is ellenkezik az állampolgári szabadsággal, ha betiltjuk a köpködést, tépkedést. A megoldás: szabályozott mederbe terelni az emberi nyálat. A részletek kimunkálása az Országos Választási Bizottságra vár, de addig is ki kell osztani a pártok tagjai között a tépkedő- és köpködőigazolványokat.

Ha az ember újságot olvas, néha azt hiheti, hogy nem kell, hogy valaki súgjon neki.

Volt, amikor azt írta az újság, hogy a munkásőrség vagyonát zárolták, sőt, hogy illetéktelenek el ne foglalják, ezért katonák őrzésére bízták. Majd lezajlott az országos parancsnokság épületének pályázata körüli sajtópolémia. Mint kiderült, a pályázat komolytalan, mert eleve eldöntött tény volt, hogy a gellérthegyi épületet a BM-nek passzolják át.

Jött a pályázatok második fordulója: Magyar Hírlapban keretes hirdetés a pályázható ingatlanok listájával.

Gondolom, így választás előtt az SZDSZ-nek sem árt, ha tükörbe néz. Például abba a tükörbe, amelyet a Magyar Fórum, a hasonló nevű, népszerű párt lapja tart elé. Öt számot választottunk ki, találomra. Az első ’89. november 11-i, az utolsó ’90. február 17-i keltezésű.

Nyílt levél a miniszterelnökhöz

Javaslattal fordulunk Önhöz.

Társaságunk a világkiállítás egyik témájára, amelynek – mivel 1995 épp a honfoglalás 1100. évfordulója is – szlogenjéül a „Magyarok itthon és külföldön, a múltban és a jelenben” meghatározást választottuk. Mivel a világban élt és alkotott, valamint élő és alkotó magyarok száma jelentős, úgy véljük, hogy a kiállításnak – s épp ebben lenne nagy vonzereje – a magyarság és a világ kapcsolattörténetét kellene bemutatnia.

Ismétli magát a történelem. Négy évtizeddel azután, hogy bizonyos koalíciós pártok kizárták magukból a tagság zömét, ismét akad egy szervezet, amely erre a sorsra jut. Ez az a szervezet, amely programnyilatkozatában leszögezte, hogy „Az érvényben lévő törvényeket mindenkivel be kell tartatni, a törvénysértőket pedig pártállásuktól, társadalmi, szervezeti hovatartozásuktól függetlenül szigorúan meg kell büntetni.” Sőt: „A bűnözés melegágyát képező állampolgári rétegeket az eddigieknél szigorúbban ellenőrizni kell.

Korunkra és vidékünkre jellemző demonstráció folyik (folyt?) már második hete a Parlament előtti gyöpön. Tipikus konfliktus, tipikus szereplők. Egy békásmegyeri házaspár – évek óta vágnak különféle vállalkozásokba, hogy kiemeljék a fejüket a filléres gondok, albérletek hínárosából – elveszti bazárbérletét a rómaifürdői kemping kerítésénél. Indok nem is kell. Bérleti szerződésük egyik passzusa szerint a szerződő felek indokolás nélkül megszüntethetik a szerződéses viszonyt.