Sajátos bűnözők

A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint bűnöző az a személy, „aki (súlyosabb) bűncselekmény(eke)t követ(ett) el”.

Gondolnánk-e, hogy e meghatározást a ma hatályos magyar jog szerint ki lehet „érdemelni” akár a következő mondat közlésével is: „Mostanában gyakran gondolok édesapám szavára, aki szerint a politikusok olyanok, mint az utcalányok: egyik pillanatban nyalják-falják egymást, aztán kis kézitáskájukkal csépelik a másik fejét.” Pedig e sorok szerzője ellen az ügyészség 1991-ben a Btk 269.

Kedden a kormánykoalíció az országgyűlés napirendjére vétette Füzessy–Kónya–Pásztor frakcióvezetői hármas „Hárompárti nyilatkozattervezetét”, Göncz Árpád köztársasági elnök osztályfőnöki megrovásban való részesítése végett. „Az alkotmány 29. § (1) bekezdése értelmében – írja a három párt – a köztársasági elnök kötelessége, hogy őrködjék az államszervezet demokratikus működése felett. A Magyar Rádió elnökének alkotmánysértő magatartását követően az államfő e kötelezettségének csak a felmentéssel tehetett volna eleget.

Egyszer volt Budán szabad információáramlás

A véletlen egybeesések titkos üzeneteinek boncolgatói akár jelképesnek is tekinthetik a véletlent, hogy az adatvédelmi törvény vitájának megkezdésével egy időben tárgyalta a Pesti Központi Kerületi Bíróság Lovas Istvánnak a Belügyminisztérium ellen benyújtott keresetét. Lovas, aki tiltott határátlépés kísérlete miatt, utóbb összeesküvés vádja alapján négy évet töltött börtönben; mind itthon, mind később külföldön, a Szabad Európa munkatársaként – bizonyíthatóan – folyamatos megfigyelés alatt állt (lásd Beszélő, 1992.

Nagy Attila színész, országgyűlési képviselő felidéződik emlékezetünkben Götzként Sartre darabjában, Az ördög és a jóistenben vagy Tótként Örkény darabjában éppúgy mint a Zétényi–Takács-törvény nagy ellenzéki szónoka. ’56-ban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Munkástanács elnöke, emiatt börtönben kell ülnie 1957–61 között. A miskolci Nemzeti Színházban kezdi pályáját, még a forradalom előtt, majd utána Veszprémben, a budapesti Tháliában, Szegeden folytatja színész-rendezőként, legutóbb pedig – 1986-tól – a kecskeméti Katona József színház színésze, rendezője.

Ugyanezen törvény 7. paragrafusának 6. bekezdésében elrendeli ugyan, hogy a „nemzeti gondozási díjnak megfelelő díjban kell részesíteni azokat, akik a nemzeti antifasiszta ellenállási mozgalomban részt vettek, akik az 1945 és 1963 közötti törvénysértések életüket vesztett áldozatainak özvegyei, szülei és árvái, valamint a törvénysértések következtében megrokkantak”, de a 7. bekezdésben a kormányt hatalmazza fel e rendelkezések végrehajtási szabályainak kidolgozására.

1. A New Deal alkonya

Egy Svédországban rendezett tudományos konferencián a 80-as évek elején, ahol a „halmozottan hátrányos helyzetű régiók” kérdéskörével foglalkoztak, a házigazdák is szükségét érezték, hogy beszámoljanak saját hátrányos helyzetű településeikről: a zord időjárású szigetekről, a világtól távol, kevéssé változatos munkahelykínálat mellett élő halászokról. A szigeteken alig ezren élnek. Az állam azonban szükségét érezte annak, hogy az ország ezen csücske számára regionális fejlesztési programokat dolgozzon ki.

Ördöghinta

„A következő társasjátékra szeretném felhívni az Önök figyelmét: ha a kormány képviselőit kérdezem, hogy miért a Lágymányosi híd az egyedüli megoldás, az a válasz: azért, mert a főváros közgyűlése ezt fogadta el. Ha a főváros közgyűlésének képviselőit kérdezem, hogy miért a Lágymányosi hidat akarják megcsinálni, az a válasz: mert a kormány csak erre ad pénzt.

A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárást utoljára egy 1982-es törvényerejű rendeletben szabályozták, a kornak megfelelő gumiszabályokkal. A máig hatályban lévő tvr. természetesen még Elnöki Tanácsról beszél, és nem különíti el a különböző hatalmi ágak jogkörét és felelősségét. Akkor ez nem okozott fennakadást, hiszen a hatalmi ágak nem váltak szét egymástól.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim!

Vannak olyan, a nemzetet érintő fontos ügyek, amelyekben teljes az egyetértés a kormányzó pártok és az ellenzék között, mind a célokat, mind azok elérésének módját, eszközeit, illetve a megvalósításuk módját illetően. Bizonyos ügyekben néha még a szakértőink is közösek.

A modern parlamentnek két alapvető feladata van: törvényeket alkot és ellenőrzi az Országgyűlésnek felelős végrehajtó hatalom működését. A hagyományos demokráciákban az Országgyűlés elegendő önállósággal rendelkezik ahhoz, hogy képes legyen gyakorolni is ellenőrző hatalmát. A törvényhozás munkájában a pártok egységesebbek mint nálunk: kivételes eset, hogy egy képviselő nem a frakciójával szavaz.