Skip to main content

Beszélő

Király Béla a jugoszláviai helyzetről


Beszélő: Miféle háború folyik Jugoszláviában?

Király Béla: Öszvérháború. Először is polgárháború, mert szerb nemzetiségűek és horvát nemzetiségűek harcolnak a bomladozó, de még létező jugoszláv államon belül. Részben tehát polgárháború, de részben országok közötti háború is, mert Horvátország egyoldalúan deklarálta a függetlenségét, ha nem is kapta meg a nemzetközi elismerést.



1.


A legendás emlékezetű monori találkozón 1985 nyarán Csoóri Sándor drámai előadásban szólt a határon túli magyarság sorsáról. Legyünk demokraták, tanácsolta beszéde végén. „Magyarország 1956 óta és a meghirdetett gazdasági reform következtében annyira a világfigyelem elé került, hogy a százesztendők óta ránk dobált gyalázatot most rázhatnánk le magunkról leginkább. Végre hisznek nekünk!” Hisznek nekünk, mert nyíltak, mert demokraták vagyunk. Hisznek, mert liberálisnak és viszonylag jómódúnak látszunk.


Vitatkozunk, vitatkozgatunk, egy kis dombra… megint felültet bennünket a kormány. Már csak az elvakult filozopterek kérnek számon a kormányon valamilyen programot is.

Pedig emlékezünk még, hogy mennyire örültünk, mikor Orbán Viktor fogalmazványnak nevezte a „Nemzeti Megújhodást”. De most már látni, hogy a program tárgyszerű kritikája, jobban mondva tárgyszerű semmibevétele, mennyire félrevezető is volt egyben.


Társadalombiztosítási reform a küszöbön


Amit mindenki tud 

Persze a hitelezőknek is vannak elvárásaik. A Világbank és a Valutaalap nemcsak az állami költségvetést, hanem az egész államháztartást, így a társadalombiztosítást is áttanulmányozta, és megtette észrevételeit a pénzügyi egyensúly nem teljesen elhanyagolható szempontját követve. Bizony, alapos nyirbálást ajánlanak.


(Avagy: mit is üzent II. János Pál?)


Spektákulum és akusztika

A látványosságnak vége. A rendőrök kimoshatják fehér ingeiket, a forgalom ezentúl magától korlátozódik. Elbontották a pogányi (hm, hm) repülőtéren felállított 33 méter magas keresztet is. (Újrahasznosítás, tudjuk, garantált. Mi lehetett vajon belőle?) Nem látom egy darabig a gorillákat sem, különösképpen a két személyi testőr fog hiányozni, akiket kis családunk – már elnézést – latroknak becézett. Különösen a bal, a tengerészgyalogos kinézetű volt megnyerő.

Szóval vége.




Három világrengető nap


„Hány nap a száz nap?” – kérdezte a vastag betűs cím a Beszélő legutóbbi, rendkívüli kiadásában. Hétfőn, a puccs első napján túlzott optimizmusnak látszott az utalás az egyszer már eltávolított, de őreit kijátszva visszatérő Napóleon második periódusára, ami csak száz napig tartott. Csak Elbától Waterlooig és Szent Ilonáig, a végső állomásig. De harmadnapra kiderült, hogy ami optimizmusnak tetszett, kishitűség volt.

„A puccs, bocsánat helyesbítek: a puccskísérlet”, javította ki magát szerdán reggel az egyik német rádió moszkvai tudósítója.






Mármost két eset lehetséges.

1. A kisgazdákra nem vonatkozik az 1987. évi 5. tvr.

2. Őket sem világították át. Az egész ügy borítékostól, Torgyánostól, Bereczkistől szemfényvesztés.

Van persze egy harmadik lehetőség is. Antall dr.-nak nincs kedve további átvilágításokat eszközölni, s ezért kicsiholta a belügyminiszterből a 21/1991. sz. utasítást.








a II. vatikáni zsinat tükrében


A dialógus, az együttműködés – és feltételeik

A második világháborút követően XII. Pius pápa még éles szavakkal ítélte el a kommunizmust, amelyet veszélyesebbnek tartott a nemzeti szocializmusnál: mindazokat, akik beléptek a kommunista pártba vagy a pártot támogatták, kommunista könyveket olvastak vagy írtak, az egyházból való kiközösítéssel fenyegette meg. Más hangot ütött meg utóda, XXIII. János pápa. Az általa egybehívott II.



Beszélő: Megvannak-e a gazdasági-műszaki feltételei az erőmű esetleges egyoldalú beindításának?

Vargha János: Ennél nagyobb őrületet nem tudok elképzelni, a Duna elterelése rendkívül kockázatos lenne műszakilag éppúgy, mint nemzetközi jogi szempontból, hiszen a Duna kulcsfontosságú nemzetközi vízi út. Nem kizárt ugyan – miként azt a jugoszláv példa is mutatja –, hogy északi szomszédunk is valamilyen kétségbeesett lépésre szánja el magát, de azért azt látni kell, hogy Szlovákiában is fogy a lépcsőhívek tábora.



Bizonyos jelekből azonban arra lehet következtetni, hogy nem csupán a bősi gáton tapasztalhatók repedések. Megváltozni látszik a szlovák és a csehszlovák politika hozzáállása is, bár látszólag minden maradt a régiben, és az illetékesek ragaszkodnak a hírhedt C változat felépítéséhez.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon