Skip to main content

Külföld


„Protest”, ez volt a leggyakrabban előforduló kifejezés az olasz választásokról szóló jelentésekben. A választók protestáltak: nem valamire, valami ellen szavaztak. Némileg hasonló volt a helyzet, mint legutóbb Franciaországban: az állampolgároknak nem kellett Mitterrand, de Chirac és Giscard, az elnök vetélytársai sem kellettek.


„A dél-afrikaiak legfontosabb döntése 400 éves történetük kezdete óta” – írta a Financial Times a múlt heti népszavazásról. „Elismerték, hogy a kisebbség uralmát nem lehet tovább fenntartani. Az igenek nagy száma megmutatta, hogy a fajegyenlőségen alapuló demokrácia útján oly messzire jutottak, ahonnan már nincs visszatérés.”

Amikor Reagan és Gorbacsov megállapodott a regionális konfliktusok felszámolásáról, a szakértők megjegyezték, Dél-Afrika és a Közel-Kelet lesz a két legkeményebb dió.


Neményi László
Friedrich August von Hayek (1899–1992)


A század egyik legnagyobb gondolkodója halt meg a múlt héten Freiburgban. Hayek a harmincas években végzett kutatásaiért, amelyek alapján joggal tekinthető a monetarizmus atyjának, 1974-ben megkapta a közgazdasági Nobel-díjat.


Az Új Szó c. pozsonyi napilap mindjárt a megjelenés másnapján kommentálta a hírt, de a kommentárba sajnálatos torzítás keveredett. A kommentátor arról elmélkedett, hogy az itteni magyarok miért „örvendenek általános gyűlöletnek”. A Közvélemény-kutató Intézet adataiból azonban pontosan kiderül:

1. Az említett kutatás szerint gyűlöletet érzett más csoportokkal szemben (gyakran + olykor) a Cseh Köztársaság lakosságának 38 százaléka és a Szlovák Köztársaság lakosságának 21 százaléka.


Beszélgetés Cs. Gyímesi Évával


Az RMDSZ II. kongresszusa elvileg elfogadta a szervezet, illetve a romániai magyarság politikai pluralizálódásának gondolatát. Kevéssel a III. kongresszus előtt hogyan látod az ún. platformosodás folyamatát?

– A szervezet belső pluralizmusát már az eredeti programunk tartalmazza. A szövetségnek a nevében is benne van, hogy különböző politikai és nem politikai szervezetek, csoportok, egyesületek társulása.



Az Express magazin kitűnő vezércikkírója, Ion Cristoiu már cikke címében is eretnek gondolatokat ígér:

Egy új üzlet: az Egyesülés

„Ebben az esztendőben, mely már eleve a választási kampányok jegyében kezdődött, a fejedelemségek egyesülésének megünneplése is sajátos metamorfózison esik át. Amióta az 1839-es esemény nemzeti ünneppé vált, január 24-e nagyszabású operettspektákulum rendezésére szolgáltat ürügyet.





Kísértetiesen hasonló kérdést tett fel néhány hónappal ezelőtt lapunk hasábjain Király Béla, hogy a katona fegyelmével és pontosságával meghatározza, mi is az az irracionális őrültség, ami határainktól délre folyik. Király Béla akkor azt mondta: Jugoszláviában öszvérháború van, amelyben szinte képtelenség elkülöníteni s kézben tartani a reguláris és irreguláris seregek akcióit.

Széljegyzetek Duray Miklós néhány kijelentéséhez


Először is: nem felel meg a valóságnak Duray azon állítása, hogy „a magyar politikai erők egy része kormánypárti politikát folytat, a másik pedig ellenzékben van”. Mint ismeretes, Vladimír Meciar egy évvel ezelőtti visszahívása és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom kettészakadása óta Szlovákiában hivatalosan kisebbségi kormány létezik. A 150 tagú szlovákiai törvényhozó testületben ugyanis a Kereszténydemokrata Mozgalom, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen, a Magyar Polgári Párt és a Kereszténydemokrata Párt csupán 66 képviselővel rendelkezik.


E sorok írásakor még bizonytalan a hét eleji brüsszeli Bosznia-értekezlet kimenetele, de félő, hogy megegyezés híján megállíthatatlanná válik a háború további terjedése. Az egyetlen biztató jel pillanatnyilag az, hogy az összecsapások ellenére sem függesztették fel az ENSZ-csapatok Jugoszláviába küldését.

Forrongó Bosznia

A boszniai helyzet sokáig kiegyensúlyozottnak és nyugodtnak számított a szerb–horvát viszonyhoz képest.




avagy: mindenkinek megvan a maga spiclije


1979-ben egy Amerikába készülő barátunkat búcsúztattuk. Timur Georgiadze, a neves színházi rendező akkor már öt éve nem dolgozott. Nem hagyták. Végül elszánta magát. Feleségül vett egy amerikai nőt, és úgy döntött, kivándorol. A búcsúestre csak mi, a legszűkebb baráti kör tagjai kaptunk meghívást. Erre mit látunk? Hatalmas buli, amúgy grúz módra: vagy száz ember szorong a kétszobás lakásban. Mozdulni se lehet. Jó, ha tíz embert ismerek az alkoholgőzös seregletből.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon