Skip to main content

Beszélő hetilap, 10. szám, Évfolyam 7, Szám 10

(B. Gáspár Judit) - Kálmán C. György: [Olvasói levelek]

Hajdu István: …a képzavarról

–efhá– [F. Havas Gábor]: Össznemzeti dagonya

zádori: Gyere ki a kultúr elé!

Eörsi János: Nem vagyok vidám

F. Havas Gábor: A bizalomhiány mozzanata

Interjú Jánosi Györggyel, az MSZP alelnökével

M. A. [Mink András]: A kultúrban

Meiszter Dávid: Szerződés vagy árukapcsolás?

Széljegyzetek az alapszerződés-vitához

Ficsku Pál - Zádori Zsolt: Az akasztói Colosseum

(KI) [Kiss Ilona] - (nl) [Neményi László]: Kísértet járja be / Clinton és a mexikói mocsár / Ki a tettes?

Y. L. [Yehuda Lahav]: A terror árnyékában

Gosztonyi Ágnes - Solt Ottilia: A drogozás – tünet

Beszélgetés a főváros drogkoordinátorával

G. Á. [Gosztonyi Ágnes]: Dadaisták

(T. P.) [Tálas Péter]: Kábítószer és szabályozás Lengyelországban

Ungváry Krisztián: Az ostrom vége – II. rész

A hegyeken át nyugat felé

Kálmán C. György: Férfias kettyintések, nőies szerelmeskedések

Bori Erzsébet: Harag nélkül

Nyikita Mihalkov: Csalóka napfény

Parti Nagy Lajos: Legnagyobb édesvizem

Glauziusz Tamás: Fáklyák Iharosnak

Neményi László: Poétikus játék, prózai alkudozás

Maloschik Róbert: Snétberger Budapesten

[Kisbali László]: Fagyilkosság

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon