Skip to main content

Beszélő

nwa [Nagy W. András]: Új barázdát szánt az eke…

Beszélgetés Juhász Pál agrárgazdásszal


Beszélő: Van agrárválság nálunk, vagy nincs?

Juhász Pál: Van, és ez három teljesen különböző rétegben mutatkozik. Az egyik a piacrendszer átalakulásával függ össze. Meg azzal, hogy az agrárpolitika nem tudott időben és megfelelően reagálni a keleti cserekereskedelem összeomlására, nagyra nyílt az agrárolló, százmilliárd fölé ment a termelők vesztesége. Ez a válságrész az idén enyhült valamelyest, konszolidálódtak a piacok, sikerült megtalálni azokat a vevőket, akik tavaly eltűntek.


A lengyel politikai katolicizmus irányzatai és pártjai


1. Szolidaritás mozgalom
Szolidaritás Szakszervezet (NSZZ Solidarnosc)

2.



Ágoston Vilmos: Demokrácia vagy centralizmus?

Viták az MVSZ-ről


Kínos örökség

1990-ben 60 millió forintból gazdálkodott, 1991-re 18 és fél millió forintot kapott a költségvetéstől, 1992-ben közel 50 milliót, valamint a Magyarok Világtalálkozójának a megrendezésére további 28 millió forintot szavazott meg a parlament.

Amint a támogatásokból is kiderül, a tavalyi évben nem volt felhőtlen a viszony az MVSZ és támogatói között.




Tálas Péter: A politikai katolicizmus Lengyelországban


A politikai katolicizmus Lengyelországban a kommunista párt uralmának évtizedében sem számolódott fel: a PAX világi katolikus szervezet, a Keresztény-Szociális Unió (UChS) és a Lengyel Katolikus Társadalmi Szövetség (PZKS) révén 1947–1989 között mindvégig jelen volt a parlamentben; a „Znak”, a „Tygodnik Powszechny” és a „Wiez” c. lapok köré tömörülő személyiségek, illetve „Katolikus Értelmiségiek Klubja” (KiK) révén pedig a lengyel ellenzéki mozgalomban is.

A művi abortusz megítélése a lengyel közvéleményben


1989. december – A CBOS Közvélemény-kutató Intézet felmérése

szerint a lengyelek 75%-a az abortusz legalizálása mellett foglal állást. Ebből 26% a mindenfajta korlátozások nélküli, 49% pedig a bizonyos feltételek melletti engedélyezés híve. A megkérdezettek 19%-a van azon az állásponton, hogy az abortuszt teljesen be kell tiltani.


Az abortuszkérdés rövid kronológiája


1956. április 27. – A szejm elfogadja az abortusztörvényt.

1989. május 17. – A parlament módosítja az orvosi kamarákról szóló törvényt. Ez feljogosítja a kamarákat, hogy az általuk összehívott országos orvoskongresszus módosítsa az Orvosi Etikai Kódexet.

1989. december – 37 szenátor javaslatára a szenátus megkezdi az új (A magzat védelméről címet viselő) abortusztörvény-javaslat kidolgozását.

1990. eleje – A szenátus abortusztörvény-javaslata (A magzat védelméről című) átkerül a szejmhez.

1991. január 25.








–t [Solt Ottilia]: Abortuszháború Magyarországon


1992. augusztus 8-i (III. évf. 32.) számunkban terjedelmes összeállításban mutattuk be a művi abortusz törvényi szabályozása körüli lengyel vitát, Abortuszháború Lengyelországban címmel. Ez idő tájt küldte szét a Pacem in Utero (Békét az anyaméhben) Egyesület öt magyar társadalmi szervezet közös Nyilatkozatát, amelyben elhatárolják magukat Pusztai Erzsébet népjóléti minisztériumi politikai államtitkár abortusztörvény-tervezetétől. Dr.

Tálas Péter: Abortuszháború Lengyelországban


Ez év májusában fordulóponthoz érkezett lengyel abortusztörvény körüli több mint hároméves vita. Az 1956. április 27-én elfogadott törvényt ugyanis – amely orvosi, kriminalisztikai és szociális okokból engedélyezte a terhességmegszakítást – az új lengyel Orvosi Etikai Kódex 1992. május 3-i érvénybelépése gyakorlatilag „felfüggesztette”.

Radványi Ákos: Több nap, mint levél?


Írjam meg a médiaelnökök fel nem mentésével kapcsolatos alkotmányjogi érvelésemet? Ez nem lenne helyénvaló. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint a köztársasági elnök döntése (amennyiben az például a felmentésre irányuló előterjesztés elutasítása) „önálló politikai döntés, amely végleges és felülbírálhatatlan”. Egy felülbírálhatatlan döntéssel kapcsolatosan pedig hogyan is fejthetnék ki bármiféle érvet?

Ara-Kovács Attila: Helsinki – haladóknak

Beszélő-beszélgetés Hargitai Zsuzsával


– Jó néhány Helsinki-konferencián képviselte már Magyarországot. Hogyan ítéli meg: biztonságosabb-e a világ ma, mint néhány évvel ezelőtt?

– A világ szabadabb lett. A „biztonságosabb” szót nem használnám. Néhányan talán még vissza is sírják a régi jó stabil időszakot, a két tömb időszakát. Persze sok olyan eredmény született, többek között a Helsinki-folyamat keretében, amelyek biztonságosabbá tehetik a világot: fegyverzetkorlátozási egyezményekre, emberi jogi kötelezettségekre gondolok. A legutóbbi Helsinki-utótalálkozó hangsúlya a végrehajtáson volt.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon