Skip to main content

Beszélő

Iványi Gábor: Az első karácsony


Azok az események, melyek méltóak arra, hogy a történelem homlokpántjában ékkőként ragyogjanak, születésük pillanatában abban a helyzetben vannak, hogy nélkülözhetetlen kellékeik még megrajzolhatók. A történelmi háttér még gazdagon virít, megnevezhetők a szereplők, s a nagy szőttes sokszínű szándékszálai különválaszthatók. Később azután beköszönt a másolatok trafikvilága. Megjelennek az eredeti papír vagy porcelán, fekete-fehér, színezhető és színes, aranyozott, sőt zenélő változatai is.

Ez az első karácsony.

Hogy mikor köszöntött be, ma már megállapíthatatlan.




–lt [Solt Ottilia]: Mi újság a vízlépcső körül?


A múlt hét végén megint felkavarodott egy kissé a vízlépcső körüli csöndes állóvíz. A vízlépcső kormánybiztosa, Sámsondi Kiss György kezdeményezte titkárságvezetőjének, Szántó Györgynek az állásából fölmentését. Mindez nem sokkal az után történt, hogy a kormánybiztos megállapodott osztrák vízlépcsőépítő partnereinkkel a fizetendő kártérítés összegéről (2,65 milliárd schilling). Közben olyan hírek is keringenek, hogy a vízlépcső munkálatai nem álltak le igazán.

Eörsi János: Egy magas szintű vitához

Interjú Surányi Györggyel, a Magyar Nemzeti Bank elnökével


Magunk is ezt tartjuk ízlésesnek, ám elöljáróban mégis szót kell ejtenünk a Rabár–Matolcsy-csatáról, hogy emlékeztessünk az alábbi beszélgetés kiindulópontjaira. Rabár Ferenc lemondott pénzügyminiszteri tisztéről a Világgazdaság ámuló olvasóinak szemei előtt, Matolcsy György államtitkár, a miniszterelnök gazdaságpolitikai titkárságának vezetője pedig – ahogy értesülhettünk róla – Bod Péter Ákos ipari miniszterben és Kádár Bélában, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterében talált időszerű szövetségesre.

[Kőszeg Ferenc]: Az alapszabály-készítés – szenvedélybetegség

Szabadmadár-gyülekező – Szombathely


Reggeltől reggelig


Szombaton kilenc órakor mintegy százhúszan gyűltek össze a szombathelyi SZDSZ-küldöttgyűlés B szekciójában. E szekciónak kellett megvitatnia az alapszabály-tervezethez készült indítványokat. A küldöttgyűlés teljes ülése csak azokról a javaslatokról szavaz, immár vita nélkül, amelyeket a B szekció résztvevőinek legalább egyharmada támogatott.

–t [Tölgyessy Péter]: Még egy politikai helyzetelemzés

Szabadmadár-gyülekező – Szombathely


A társadalom legkülönbözőbb területeiről érkező kihívások sokaságára a kormány az elmúlt hat hónapban nem tudott választ adni. A követeléslisták – bármennyire is indokoltnak látszanak önmagukban – összességükben aligha kielégíthetők. Az új hatalom súlyos örökségéhez tartozik az újraelosztó állami szerep, s így minden igény a közhatalommal szemben fogalmazódik meg. A szabad választások nyomán létrejött, elvileg legitim kormány eljátszotta azt a lehetőséget, hogy a követeléslisták közötti hiteles közvetítőként lépjen fel. De e kudarcban osztozott valamennyi politikai tényező.

Kis János: A magyar demokrácia válsága nem végzet

Szabadmadár-gyülekező – Szombathely


Reménytől új reményig


Magyarország végrehajtotta történelmének egyik legnagyobb fordulatát. Alkotmányos demokrácia lettünk.

A magyar demokrácia még nem szilárd, és fölöttébb kényes a magyar gazdaság állapota. De ha összevetjük helyzetünket a többi volt szocialista ország helyzetével, megállapíthatjuk: Magyarország jutott a legmesszebbre az alkotmányos demokrácia és a magántulajdonon alapuló piacgazdaság megteremtésében. Egyedül nálunk van igazi többpártrendszer. Egyedül nálunk van kiterjedt magánvállalkozói szektor.



„Magyarország sikeres országgá lehet”

Szabadmadár-gyülekező – Szombathely


November 30-án, pénteken este, Kis János beszédével nyílt meg a Szabad Demokraták Szövetsége rendes évi tisztújító küldöttgyűlése, amelyen mintegy harmincötezer SZDSZ-tag képviseletében, 900 szervezet 700 küldötte vett részt. Másnap a küldöttgyűlés két szekcióban folytatta a munkáját. Az A szekció volt a Kis János előadásához kapcsolódó politikai vita színhelye, a B szekcióban az új alapszabályról vitázni szándékozók elszánt kisebbsége gyülekezett.

Az SZDSZ küldöttgyűlésen megválasztott ügyvivői


Kis János (pártelnök) 566 szavazat
Pető Iván (540)
Haraszti Miklós (478)
Hack Péter, új ügyvivő (475)
Magyar Bálint (471)
Wekler Ferenc, új ügyvivő (442)
Rajk László (436)
Mécs Imre (398)
Béki Gabriella, új ügyvivő (320)
Soós Károly Attila, új ügyvivő (311)
Hankó Faragó Miklós, új ügyvivő (280)

Hack Péter (31 éves) jogász, büntetőeljárási-jogot tanított az ELTE-n, mielőtt a budapesti SZDSZ-listán bekerült a parlamentbe. Az SZDSZ alapító tagja, az Ellenzéki Kerekasztalnál szakértőként tárgyalt.












Bauer Tamás: Kormányátalakítást vagy új kormányt?


Először a „Nemzeti megújulás programja” második, bővített kiadásának közzététele tanúskodott a kormány tehetetlenségéről, majd pedig az önkormányzati választások mutatták meg: a kormánykoalíció tavaszi bázisa felére-harmadára apadt. Szelényi Iván szavaival: a kormány világrekordot állított fel a bizalomvesztésben. Ezért nyerhette el a taxisok kétes eszközöket alkalmazó megmozdulása a társadalom többségének rokonszenvét, s a történtek e sorozatából vonhattuk le sokan azt a következtetést, hogy a kormánynak távoznia kellene.

Egy kis pénz


Ha Pálos államtitkárnak az a feladata, hogy az állam segítségét koordinálja a valóban elnyomorított helyzetű egyházakhoz, és ebben benne van az egyházak költségvetési támogatásának elosztása is, akkor jelentős munkával kell megbirkóznia. Nem kétséges, hogy jelenlegi viszonyaik között az egyházak nem tölthetik be hivatásukat a költségvetés segítsége nélkül. De az állam pénzügyi helyzetében alighanem csökkenteni kell igényeiket.

1984-ben az egyházak állami támogatásának összege 74,6 millió forint volt.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon