Skip to main content

Játéktér

Ádám Antal: Az alkotmányi és az állami semlegesség összefüggéseiről


1. A Kis János és Morvay Krisztina által a Beszélő 1996. júliusi számában publikált kitűnő tanulmányok kapcsolódását „Játéktér” rovatcímmel kívánta érzékeltetni a szerkesztő. Ez a főcím találóan utal mindkét írásnak arra az alapvető problematikájára, hogy bizonyos alapjogokra tekintettel mire jogosult a polgár, mire kötelezett az állam, milyen tartalmú és terjedelmű e jogalanyok mozgástere. Mindkét vizsgált téma akut alkotmányossági vonzatát jelzi az a körülmény, hogy Kis János az Alkotmánybíróságnak a Legfelsőbb Bíróság elnöke indítványára hozott [21/1996. (V.

Hack Péter: Tisztelt Küldöttgyűlés!


Kedves barátaim,

Úgy hiszem, a mai napon nincsen fontosabb dolgunk, mint őszintének lenni. Szembe kell néznünk azzal, hogy az MSZP-vel való közös kormányzásnak a fő kárvallottja az SZDSZ. A párt napjainkban eddigi történetének talán legmélyebb válságát éli át. Többről van szó, mint népszerűtlen kormányzati döntések következményeiről. Ezt zokszó nélkül vállalnánk, hiszen számítottunk arra, hogy a gazdasági stabilizációt kísérhetik társadalmi feszültségek és népszerűtlen döntések. Ma az SZDSZ eróziójáról és válságáról szól a történet. Cselekednünk kell, amíg nem késő.


Huoranszki Ferenc: A filozófián innen, a liberalizmuson túl


Azzal kezdeném, hogy megpróbálom kisilabizálni, mit is takar valójában a posztliberális álláspont. Természetesen nem tudok egyértelmű, definíciószerű választ adni erre a kérdésre, miután maga Gray sem ad. Ezt nem kritikaként említem, hiszen nem lehet minden fogalomról definíciót adni, bár a vizsgálódásunk tárgyáról azért általában illik.

Fleck Zoltán: Bírók a rendszerváltásban


„Az elmúlt években nem a legjobb képességű emberekből lettek a bírák.
A fizetés meg az egyéb okok miatt ez ismert. Nem a legjobbak maradtak ott.”

A politikai kultúra egyik jelentős aspektusa a múlt feldolgozása, az elmúlt, megélt történelmi rendszerhez való viszony. A meghaladott politikai berendezkedésről érvényben levő képzetek pedig különösen érdekesek egy rendszerváltás utáni állapotban. Az elit különböző csoportjai igyekeznek a legitim múltképeket megalapozni, a múltat definiálni, így sajátos, szimbolikus harc is folyik az érvényes definíciók körül.



Babarczy Eszter: John Gray balladája


John Gray 1994-ben egy utószót biggyesztett 1986-os Liberalizmus című kis áttekintéséhez, amely most már a Tanulmány Kiadó jóvoltából hozzáférhető magyarul is. Az utószó mondanivalója az, hogy a liberalizmus passé, át kell hogy vegye helyét a korunk plurális, multikulturális, nacionális és vallási fundamentális problémáival szembenézni képes posztliberalizmus.

Kábítószer-terjesztessel és -fogyasztással kapcsolatos ügyek 1995


Büntetőeljárás összesen: 156

Elkövetők összesen: 341

Ebből:

• kábítószer-tartalmú gyógyszerek megszerzése, fogyasztása

eljárás: 6

elkövető: 9 fő

• nyers ópium megszerzése (mákmetszés)

eljárás: 3

elkövető: 3 ismeretlen

• csekély mennyiségű heroin birtoklása, fogyasztása

eljárás: 23

elkövető: 102 fő

• csekély mennyiségű kokain birtoklása, fogyasztása

eljárás: 5

elkövető: 5 fő

• csekély mennyiségű hasis és






























[Fogyasztó-típusok]


A WHO a fogyasztók három típusát különbözteti meg, eszerint vannak a kísérleti, az alkalmi és a függőségi helyzetben lévő fogyasztók.[1]

Wurmser a kábítószer-használat szociális funkciójára tekintettel tipizált, szerinte a drogfogyasztók alapvető csoportjai: 1. a próbálkozók 2. a rekreációs („hétvégi”) droghasználók és 3. a kényszeres droghasználók. Szerinte a próbálkozók adják a fogyasztók többségét, kb. 90%-át.


Arató András: Alkotmányozási végjáték


Kidekázott konszenzus

A magyar olvasó biztosan nagyjából ismeri a szokatlanul bizánci (bár még befejezetlen) történetet, amit az alábbiakban részletezni és elemezni szeretnék. 1995 nyarán a leendő koalíciós partnerek, az MSZP és az SZDSZ megegyeztek abban, hogy programjukkal, valamint az 1989–1990-ben keletkezett, átmeneti alkotmány ígéreteivel összhangban létrehozzák az új alkotmányt, amelynek 1995 végén kellett volna hatályba lépnie.


Pelle Andrea: A tiltás élvezete


Magyarország kábítószerkérdésben a prohibíció mellett kötelezte el magát, és a tiltás ellenzőit gyakran úgy tüntetik fel, mint akik ösztönözni szeretnék a fiatalokat a drogok használatára.

A rendőrség ezt a szemléletet erősíti, a tudósítások elsősorban a bűnözés világába sorolják a kábítószer-fogyasztást.


Gaál Gyula: Csapataink harcban állnak…

Helyzetkép az államháztartási reform fejleményeiről és feladatairól 1996 őszén


Két idős hölgy beszélget a szociális otthonban:
„Rémes, hogy milyen pocsékul főznek, most is teljesen ehetetlen volt az ebéd!”
Mire a másik: „És ráadásul milyen pimaszul keveset adtak belőle!”
(Woody Allen)

Ha a politikai közéletben előforduló fogalmak gyakoriságát vizsgálnánk, az „államháztartási reform” kifejezés igen előkelő helyezésre számíthatna. Ennek ellenére ki sem alakult köznapi jelentéstartalma. Politikai jelszóként koptatták el: elszántan számon kérték, és hevesen támadták. Egyidejűleg.





Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon