Skip to main content

Játéktér

Maryellen Fullerton: Menedékjog vagy hazatérési törvény?

A menekültügy jogi szabályozása Magyarországon


1995-ben minden átmeneti állapotban volt Magyarországon. A menekültkérdés sem kivétel, ezen a területen is cseppfolyós a helyzet. A helyzet jellemzéséhez elég arra utalnunk, hogy Magyarország a nyolcvanas évek derekáig menekülteket adott a világnak, de 1987-től kezdve már maga fogad menekülteket, méghozzá igen jelentős számban. A menekültek számának évi ingadozása is tekintélyes. 1988 és 1995 között összesen több mint 130 000 menekültet vettek nyilvántartásba az országban.

Kende Péter: A respublika a magyar történeti tudatban


Egyetlen század leforgása alatt, 1848 és 1946 között, Magyarország politikai vezető rétege háromszor került szembe azzal a dilemmával, hogy az ország államformája királyság vagy köztársaság legyen.

Első ízben ezt a kérdést a Habsburg-uralkodóház detronizálásával kapcsolatos rendkívüli helyzet vetette fel 1849-ben. Az áprilisi aktusnak, mint ismeretes, egyaránt voltak nemzeti forradalmi, hadvezetési és diplomáciai vonatkozásai.


Stephen Holmes: Liberalizmus a romokon


Ira Katznelson: Liberalism’s Crooked Circle: Letters to Adam Michnik. (A liberalizmus eltorzult köre: Levelek Adam Michniknek) Princeton, Princeton University Press, 1996, 185 o.

Különös és invenciózus munka Ira Katznelsonnak, a Columbia Egyetem politológia professzorának legújabb műve. Beavatott beszámoló, inkább vallomás, mint elemzés, arról, hogyan hatott a szovjet-stílusú szocializmus összeomlása a baloldalra. Mivel a szerző reménykedő alkat, a derűlátás győz a siránkozás fölött.


Beszélgetés Rogán Antallal, a Széchenyi István Szakkollégium nevelőtanárával és Felföldi Zoltánnal, a Szakkolégium diákjával

A harmadik nemzedék


Beszélhetünk-e Magyarországon ma generációkról? Fontos-e az, hogy milyen generációhoz tartozik az ember?

R. A.: Nem csak beszélhetünk, beszélünk is. Szekfű óta a generáció – vagy ahogy ő nevezte, a nemzedék – bevett fogalom. Ha maradunk az általa bevezetett apológiánál, akkor ma már a hetedik vagy a nyolcadik nemzedék van soron. Persze nem csak ők, a legújabbak számítanak. A 90-es években négy nemzedék volt/van színpadon Magyarországon.


Beszélgetés Földváry Gáborral és Korvin Ádámmal, az Egyetemi Széchenyi Kör tagjaival

A harmadik nemzedék


Fontos-e a mai Magyarországon, hogy az ember melyik generációhoz tartozik?

F. G.: Szerintem fontos. Mára kialakult az a szemlélet, hogy a mai magyar társadalom három generációból áll, és ez már önmagában arra készteti az embert, hogy valahová besorolja magát.

K. Á.: Számomra az, hogy egy generációhoz tartozom, azt jelenti, hogy bizonyos terheltségektől mentes lehetek, nem elsősorban a saját egyéni kiválóságomnak köszönhetően, hanem objektív okok folytán. Bizonyos dolgokat én már nem éltem meg, és ez a hiány inkább pozitívumnak tekinthető.




Babarczy Eszter: A harmadik nemzedék


Van-e 1989-es nemzedék? Ez volt annak a nemzetközi konferenciának a témája, amelynek jóvoltából megnézhettem Velencét szeptemberi fényben. Mit tudtunk meg egymásról egymástól, önjelölt és ügybuzgó 1989-esek?

Dessewffy Tibor: Se rokona, se ismerőse

avagy a generáció-fogalom hasznáról és káráról


ha megkérdezik mit tettél
azon kívül, hogy ettél,
nem mondhatsz majd semmit sem
mer’ nem tettél meg semmit seeeee

Ilyen az én nemzedékem
ilyen az én nemzedékem.

Azon tűnődve, miért is olyan idegesítő fogalom a „generáció”, és egyáltalán a mottóhoz hasonló nemzedéki érvelés, az első dolog, ami eszünkbe juthat, az, hogy a fogalom jelentése meglehetősen zavaros és tisztázatlan.








Csontos László: Nyugdíjfinanszírozási rendszerek


Terminológiai zűrzavar

A Magyarországon érvényben lévő nyugdíjfinanszírozási rendszer az úgynevezett felosztó-kirovó elv alapján működik. A felosztó-kirovó rendszerekben a gazdaságilag éppen aktív munkavállalók befizetéseiből fedezik a mindenkori nyugdíjakat. A Nyugdíjbiztosítási Alap 1995. évre várható adataiból kiderül például, hogy a kiadásokat 94,2 százalékban (484,3 milliárd Ft) járulékbevételekből, 1,9 százalékban (9,7 milliárd Ft) kamatokból és tőketörlesztésekből, 3,9 százalékban pedig egyéb bevételekből fedezték.


Kovács András: Az antiszemitizmus és a fiatal elit az 1990 utáni Magyarországon


Nehéz lenne eldönteni, hogy a kommunista rendszer bukása után hirtelen megnövekedett-e az antiszemitizmus Magyarországon, vagy a polgári és politikai szabadságjogok bevezetésével kendőzetlenül jutottak kifejezésre a korábban is meglévő antiszemita indulatok és ideológiák.

Sajó András: A jogosultságok lehetősége


I.


„Megtehetem. Te nem teheted ezt velem.” S különösen: „Az állam ezt nem teheti senkivel!”

„Nekem jár!” „Nekem ezzel az állam tartozik!”

Két eltérő világnézet, két eltérő világ. Magyarország talán e kettő közt imbolyog.

Az első az egyéni jogosultságok individualista nyelve, a második a szociális járandóságoké. Mindkettő jogosultságra hivatkozik.

Mégis, egészen más társadalmi párbeszéd bontakozik ki e kétféle, bár azonos kifejezéseket használó nyelv szabályai alapján.









Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon