Skip to main content

Kultúra

Ambrus Judit: Szabadon fogva

Parti Nagy Lajos, Dragomán György

Szijj Ferenc: Növényszöveg

Regénydarab (A)

Előzmények: Aranka férjének csontjai a szekrény tetejéről a fejemre estek – Temető, ebédidő – Az évszám hiányzó vége – Hol a hulla? – Üzenet Svájcból – Értékes nyeremények

Rádai Gábor: „A teher teher maradt, és senki nem tudta könnyebbé tenni”

Mottó: „Aki hivatása miatt éveken keresztül arra kényszerül, hogy önmagát zsákmányolja ki, az a maradékok hasznosítójává válik. Sok nem maradt. Ami kézzelfogható segédeszközöknek köszönhetően hagyta magát alakítani, torzítani, végül hol előre irányuló ugrásokban, hol visszafelé elmesélni, mindenevő szörnyetegként nyelte le a regényeket, és szózuhatagokban választotta ki őket.”

Szijj Ferenc: Növényszöveg

Betétpróza (2)

Előzmények: Hozzám ne beszéljenek – Mozart és a kismamák, valamint a többi növény – A feliratkozás mint olyan – Hálózsák, termosz, keresztrejtvény, beintés a magyar népnek – A politikai irányvonal megváltozása – A társadalmi rend megdöntése – Sáskajárás – Tornádó – II. József a halálos ágyon, vissza az egész – Aranka férjének csontjai a szekrény tetejéről a fejemre estek

Lovas Ildikó: Még egy ok nélküli lázadó?

Farkas Béla szabadkai festő volt. Az édesanyja a Balkán legrégebbi zeneiskolájának tanára, míg feslett erkölcsei miatt el nem távolították. Onnantól a Kiskorzó-beli lakásukon fogadta lágy pongyolában a vidám fiatalokat, Béla fia barátait, akik imádták. Tán selymes combját is végigsimították. De erről nem tudok többet, vagy ha igen, nem hiszem el, mert kisvárosban nem hagyományos nőnek lenni legalább olyan bonyolult és fájdalmas dolog, mint úrifiúnak Budán.

Ambrus Judit: A fizetett horkoló vallomásai

Fejezet, melyben Fizetett Horkoló fizetett horkoló a nyárban és a metrón tett utazásáról számol be.

Szijj Ferenc: Növényszöveg

Betétpróza (1)

Csak az az egy kérésem lenne, vagy nem is kérés, hanem szinte utolsó kívánság, mint a pacalpörkölt a siralomházban, de lehet az babgulyás is, csak nem mindegy, melyik frekventált kisvendéglőből hozatják szirénázó rabszállítóval, tehát nekem az lenne, bár még talán nem tartok ott, hogy hozzám ne beszéljenek, mint ahogy mondják úton-útfélen, és minden női magazin vagy pártpolitikai havilap kertészeti rovatában minden évben legalább egyszer megírják, hogy igenis kell hozzánk beszélni, lehetőleg mindennap, sőt,

Eszes Kinga: Komolyzenei látlelet II.

A változó közszolgálatiság kihívásaira adott brit és magyar válasz a BBC3 és a Bartók rádió műsortervének tükrében

A klasszikus zenei rádiók a médiapiac talán legbizonytalanabb státusú, legtöbb problémával szembesülő szereplői – tevékenységük és funkciójuk az utóbbi évtizedek társadalmi, politikai és gazdasági változásainak hatására két alapvető szempontból is megkérdőjeleződött. A XX. század végére ugyanis a klasszikus zene intézményrendszere mellett a közszolgálatiság eszméje is válságba került.

Ambrus Judit: A fizetett horkoló vallomásai

Fejezet, melyben egy egész horkoló osztály felkészülését követhetjük nyomon, s meggyőződhetünk, Horkoló odaadással és becsülettel gondoskodik az ifjú horkoló-utánpótlásról.

Ambrus Judit: A fizetett horkoló vallomásai

Az Idő Veteránjának fejezete. Fejezet, amelyben Fizetett Horkoló felkeresi az Idő Veteránját, de nem sikerül kipréselnie belőle egy fia aláírást sem.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon