Skip to main content

Kultúra

Papp András: Saját élet X.

Microport

Tovább kell gombolyítanom.

Még tart az út, a fonál, a sugár, és bizonyos esetekben úgy van jól, ha kezed-lábad töröd. Vagy csak a kezed, de azt két helyen is. Így megérdemelten nyaralhatsz hetedikesként az Apátiban, a Vidámpark szomszédságában, egy egészen vidám fiú melletti ágyban, aki pedig még pisilni sem tud, nem is érzi, ha a feldugott csövön keresztül a vaságyra kötözött üvegbe folyik a kisdolog.

Tandori Dezső: Bármi prózai munkáim elé – akárhol

Joyce állítólag avantgárd próza, jól van, s ugyanígy feltehetőleg sokan csak vizsgáztak belőle, nem olvasták, kelletlenül elfogadom a szellemességet. S azt sem állítom, hogy a racionális kritériumokkal – s nem kérdem: mik azok?! – nem elsődleg mérhető prózai, tehát nem verses, nem elemien rajzos szöveg hagyományos értelemben próza lenne; Erdély Miklós így tehát, mint Camus, Evelyn Waugh, Dosztojevszkij, Graham Greene.

Viktor Pelevin: Számok

Az idei Könyvfesztiválra jelenik meg az Európa Könyvkiadó gondozásában Viktor Pelevin Számok című regénye. A szelleme, írói módszerei alapján a Generation P-hez hasonlító – de annál „brutálisabb” – mű egy orosz bankár életét, tevékenységét követi figyelemmel az ezredforduló utáni évekig.

Papp András: Saját élet VIII.

Microport

Már rég felnőttél a kilincsekhez, de vannak több száz éves kapuk, nehéz templomajtókon ívesen hajló, cizellált vaskilincsek, amelyekbe valósággal bele kell kapaszkodni, egész súlyoddal rá kell nehezedni, hogy utat nyissanak neked. Mielőtt a térded megrogyaszthatnád, föl kell emelned a kezed.

Dékei Kriszta: Fénnyel rajzolt képek

Maurer Dóra Fotogenia című kiállítása

Kieselbach Tamás: Verbalizmus versus olló

Válasz Kozák Gyulának

Örültem a cikknek. A Modern magyar festészet című könyvről megjelent valamennyi eddigi reflexió közül a Te írásod jutott el a legmesszebb. Sejtem is, hogy miért. Ironizálhatnék azon, hogy „persze, hiszen nem vagy művészettörténész”, de fontosabbnak tartom azt: minden mondatodból sugárzik az érzelmi érintettség.

Beszélő: Leporoló

2004. szeptember 25–26-án a Beszélő kétnapos beszélgetéssorozatot rendezett Leporoló címmel. A rendezvény célja az volt, hogy új perspektívába helyezzünk néhány klasszikus magyar regényt, új olvasási szempontokat, értelmezési lehetőségeket kínáljunk fel olyan művekkel kapcsolatban, melyeknek a szakmai megítélése magas, de mégsincsenek előtérben sem az oktatásban, sem a művelt közönség irodalomképében.

Beszélő: Nemzeti nyelvek az Európai Unióban

Kerekasztal-beszélgetés a Merlin Színházban

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon