Skip to main content

A hét üzenetei


Dolce vita

Szeret Ön vadászni, kedves Beszélő-olvasó? Ha örömét leli benne, hogy szakavatott alkalmazottak elszállítsák oda, ahol vadállatok tartózkodnak, kezébe nyomjanak egy puskát, és Ön mint sportember az állatokba durranthat; majd visszaszállítsák komfortos szálláshelyére; nos, ez esetben örömmel tudathatom, hogy ha siet, még február folyamán mehet pumára Coloradóba (USA). Hétnapos vadászat snowmobillal, nem is egészen félmillió forint. Csak jól teszi, ha partnereket is keres, mert legkevesebb három vadásszal indul a csoport.



Göncz Árpád döntött. Május 8-án lesz a választás első fordulója. A magyar életet oly behatóan ismerő miniszterelnök, aki például zöldellő határt is látott már, elégedetten nyugtázta Kaposvárott: elhárult a társadalmi háborgás veszélye. Május 8-a ugyanis vasárnap. Vasárnapi választás lesz tehát, ahogyan a magyar népből sarjadt kormánykoalíció óhajtotta. S a végrehajtó hatalom feje csak tudja, hogy mekkora háborgást tud kifejteni a nép, ha valami nem a kormánypártok szája íze szerint történik! (Lásd Harag Napja; Hankiss- és Gombár-ellenes tüntetések; 1992.


Élénk diplomáciai tevékenység folyt az elmúlt héten. Tárgyalások, előkészítő tárgyalások. Míg Jeszenszky Géza külügyminiszter Bégány Attila egykori IDF-vezér és elbocsátott kormányhivatalnok élénk rosszallása közepette a román kormánnyal kommunikál, addig Boross Péter miniszterelnök a pártvezetőkkel – beleértve az ellenzékieket is –, a köztársasági elnök a Kisebbségi Kerekasztallal és a frakcióvezetőkkel.


1977 júniusában a szabadság édes és ismeretlen fuvallata csapott meg a párizsi Renessaince Színház kopott plüssei között. A Brezsnyev börtöneit és politikai pszichiátriáját megjárt szovjet emigráció rendezett ott politikai gyűlést Bukovszkijjal, Amalrikkal és Szinyavszkijjal, az enyhülés jegyében nagy csinnadrattával Franciaországba látogató Brezsnyev ünnepélyes versailles-i fogadtatásával egy időben. (Párizsba azért jobbnak látták nem behozni Brezsnyevet.) A foyerban az Adam Michnikkel készült francia tévéinterjút lehetett nézni videón.


Rendszerváltoztatás – rövid tanfolyam

1990 tavaszán az MDF választási propagandafilmjében a kelet-európai földindulás képei láthatók, a lipcsei, prágai, budapesti tüntetések, majd a szétpattanó népköztársasági címer mögül előbukkan a koronás magyar címer: az ártatlan néző úgy vélheti, a nagy népmozgalmak elindítója és végcélja a diadalmas MDF volt.

Hasonló propagandafilmet tűzött műsorra az idei kampány nyitányaként január 15-én a Magyar Televízió.

A szombat délutáni tévébeszélgetés eredetileg csupán bevezette volna a Fekete Doboz Alapítvány filmjét







A messziről jött ember


Pártunk és kormányunk legújabb szerzeménye Tom Kennedy, akit a Nemzeti Tájékoztató Iroda szerződtetett avégett, hogy hiteles és kellemes Magyarország-képet közvetítsen a külföld felé. A HVG ifjú újságírója néhány héttel ezelőtt attól tartott, hogy Kennedy úr puszta fantom, mivel a közreadott szűkös koordináták alapján nem lelte nyomát a világban. De aztán Kennedy úr maga jelentkezett a lapnál. Elmondta, hogy legutóbb Tajvan kormányának nyújtott hasonló szolgáltatást, nem kezdő tehát az országimázs-építésben.

 
Egy törvénytisztelő jogász

Nahlik doktor, tévéalelnök indított egy újabb fegyelmit, ezúttal dr. Deák Zsolt (volt) vezető jogtanácsos és az elnöki hivatal (volt) helyettes vezetője ellen. Dr. Deák nem afféle Bánó vagy Kepes András, akit a teljhatalmú alelnök úgy örökölt. Ellenkezőleg, talpig lojális bizalmi ember volt, ezért is nevezte ki Nahlik doktor a Bánó és tsai elleni fegyelmi vizsgálat biztosává. Csakhogy Deák Zsolt a jelek szerint nem csupán a nemzeti szellemű kormányt, hanem a törvényes eljárást is tiszteli.



Egy kicsit a médiáról

A tévévezetés hamarabb ejtette az egyenlegesek elleni fegyelmit, mint jósoltuk. (Beszélő, 45. sz.) Minek is már Bánóval vesződni, amikor az Egyenleg kimúlt, s a támadók célkeresztje a La Stampa jóvoltából magára a köztársasági elnökre rajzolható.

(A másik irányból meg – legyünk tárgyilagosak – a tavalyi október 23-áról szóló exrendőrvallomások nyomán folytatott főügyészi tényfeltárás elkészültével Boross Péter belügyminiszterre.)

A La Stampa lehetővé tette Pálfy G.







Pénzvilág


A ’94-es költségvetés sarokszámainak elfogadása mellett (vagy mögött) az elmúlt héten egyéb fiskális és financiális izgalmak is borzolták a figyelmes állampolgár kedélyét.

Először is itt van az Oninvest. A különféle közvetítésekkel – korábban Erosz néven társkereséssel, később már Oninvestként ingatlannal és tőkebefektetésekkel – foglalkozó kft. körül már hetek óta gyanús illat lengedezett.




A héten politikai életünk az emberi lét végső határaihoz került közel; ki-ki e fölfoghatatlan léptékkel szemlélte fiatal demokráciánk múltját és megmaradásának gondjait. A gyarló ember az öröklét tévképzetében éli napjait, de közben azt is átéli: rendszerek, hatalmasságok jőnek és mennek.

Geometriai nyomulás

Ezt az ellentétet igyekszik áthidalni Kónya Imre MDF-frakcióvezető: közli a Magyar Nemzet olvasóival, hogy a szakadék fölött átvezető keskeny pallón csakis a jobbközép vezetheti át az országot. Tudniillik Kónya állítása szerint a jobbközép maga a közép.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon