– A benzinár drasztikus felemelésével a kormány kis híján katasztrófába taszította az országot. Gazdaságilag mennyire volt indokolt az áremelés?

– Nem világos a számomra, hogy a kormánynak milyen elképzelései voltak. A számokból következtethetően három dolgot akartak egyszerre elérni: csökkenteni akarták a társadalom összjövedelmét, növelni akarták a költségvetés bevételét, amely az olajforgalomból még a kuvaiti események után is nyereséghez jut, és csökkenteni akarták a benzinfelhasználást.

A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma engedélyezési főosztálya felhívást tett közzé a Külkereskedelmi Tájékoztató október 1-jei számában 4 millió dollár összértékű fogyasztásicikk-pályázatra. A karácsonyi áruellátás javítására 9 árucsoportban, egyenként maximum 50 ezer dollár értékben lehetett engedélykérelmet benyújtani.

A kiírás az engedélyezési rendszer kiszámíthatatlanságán megedződött kereskedők számára is tartogatott több meglepetést. Először is pályázni lehetett a karácsonyfa alá szánt termékek mellett különböző fűszerfajtákra, mint pl.

A bizakodást az adja, hogy amennyiben fix összegű lesz a fogyasztási adó, a kormány nem lesz érdekelt a minél magasabb beszerzési árban (hiszen attól függ saját bevétele), tartható az alacsony kereskedelmi árrés (hiszen nálunk alacsonyabbak a költségek).

Az érvelés egyik támpontja, hogy a költségvetés bevétele a benzin eladásából ne változzék meg a korábbihoz képest. Ez a mostani áremelés előtt 21,10 Ft volt, ezt kell megtartani továbbra is.

Ki a „törpe minoritás”?

Nyertese a társadalom, mert a civil társadalom mutatta meg erejét, azáltal, hogy kikényszerítette az ún. rendszerváltás kezdete óta az első olyan jövőbe mutató gazdasági törvényt, amelyet sem a klasszikus értelemben vett politikai erők, sem a szakértői csoportok együtt vagy egymással szemben, tető alá hozni képesek nem voltak, s mellyel most kapu nyílt az igazi piacgazdasághoz vezető útra.

Vihar egy kanál vízben, ezt is tarthatnák a Magyar Hitelbankban (MHB) zajló vezetők közötti vitáról, az egyik vezérigazgató-helyettes elbocsátásáról. Az ügyről a Bankszövetség is úgy vélekedik, sajnálatos módon kiteregettek egy bankbelügyet, ami ily módon a Magyar Hitelbank hírét is rontja. Az öt nagy kereskedelmi bank legnagyobbikában dúló belharcok mögött azonban úgy hírlik, többek között a bank hitelképességével kapcsolatos véleménykülönbség áll. Ez pedig közvetetten kapcsolatban van a bank értékével is.

Mózs József: Emberek ezreiről kell dönteni, akiknek valójában már alig van munkájuk a vállalatnál. A bizonytalanságban tartott emberek kiszolgáltatottak és idegesek. Hangosan szólniuk nem nagyon tanácsos. A gyár egy nagy várakozás. De a tétlenség korábban is sok helyütt jellemző volt, csak éppen rejtve maradt a vezetés előtt. Jött a telefon: „Jönnek az elvtársak!” (később: „urak”), és mi – mert ugyan mi mást tehettünk volna – lázas nemzetépítő munkába temetkeztünk. Ilyen látvány fogadta mindig a vezérigazgatót és a külföldieket.

Bettermentet városrendezések és nagyszabású közlétesítmények környékén kell bevezetni. E körzetekben ugyanis a telkek értéke ugrásszerűen és az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedik, vagy a telektulajdonosok közköltségből fedezett nemzeti ajándékhoz jutnak.

A közmű létrehozása előtt meg kell határozni azt a területet, amelyen belül a telekértékeknek az átlagosnál nagyobb emelkedése várható. E körzeten belül a telkek négyszögölenkénti értékét telekérték-nyilvántartó hivatalnak kell megállapítania, mégpedig a közmű létesítése előtti időpontban.

Talán kevesebb benne az ideológia és az ígéret, s több az árnyaltabban megfogalmazott s részleteiben kidolgozott programtöredék. Ám a sok kicsi félprogram nem áll, nem is állhat össze egésszé. Részint, mert hiányzik az alapozása, az indulóhelyzet ismerete és elemzése. De bizonytalanságban marad az olvasó azért is, mert a „fehér könyv” csupán pártpolitikai frázisok szintjén fogalmazza meg a „honnan hová” s főként a „hogyan” alapkérdéseit. Nem tudni, hogy igazi piacot akar ez, avagy nemzeti mázzal leöntött államkapitalizmust.

A különböző országok történetéből és jelenlegi gyakorlatából a bettermentnek sok fajtáját és változatát ismerjük. Alapvetően két egymástól merőben eltérő bettermentet különböztethetünk meg. A jó bettermentet olyan területeken vezetik be, amelyeken állami vagy városi, tehát közpénzből közműveket létesítenek, hidakat, utakat, vasútvonalakat, metróvonalakat, csatornákat, víz-, villany-, gázműveket és más hasonlókat, illetőleg városrendezéseket valósítanak meg. Az ilyen közmunkálatok lehetnek meggondolatlanok, haszontalanok, sőt károsak is.

Fegyvertelenül

Hogy az Orion vállalatnak most puszta fennmaradásáért kell küzdelmet folytatnia, annak okai – ha egyszerűbbek és ezért talán drámaibbak is, de – hasonlóak ahhoz, amiért a Videoton válságba került. Megszűnt az igény a hadiipari termelésre (a Szovjetunióba szállított, műholdasnak nevezett berendezések) iránt, be is kellett zárni a dicső iparágban ténykedő üzemet, valamint egy fejlesztő leányvállalatot is, az átköltöztetés pedig az alkalmazottak nagyarányú „lemorzsolódásával” járt együtt.