Ön, az egykori politikai fogoly, Oroszország legelső ombudsmanja. Ez igazán kedvező fordulat.

A dolognak azonban van némi szépséghibája. Az ombudsmant valóban megválasztotta a Duma, de ombudsmantörvény még nincs. Ráadásul az új alkotmány értelmében ez kétharmados, ún. szövetségi alaptörvény, így a Duma jelenlegi összetételét ismerve nem lesz könnyű átpréselni.

Egykori üldözői, akikből jó néhány ott ül a Dumában, mindenesetre elfogadták az ön személyét.

Elhúzódó átmenet


Markó Béláról 1989 decemberéig ez állt a lexikonokban: költő, lapszerkesztő. 1990-től új titulusok kerültek a neve mellé: a román parlament szenátora, a Látó című irodalmi lap főszerkesztője. Jó egy éve tovább bővült a lista: a tizenegy kötetes költő a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke lett. Markó Béla marosvásárhelyi otthonában válaszolt a Beszélő kérdéseire.


Szinte napra négy évvel ezelőtt beszéltünk utoljára hosszasabban (Életünk, 1991/2.), de akkor elsősorban irodalomról.

„Van-e fasiszta veszély Oroszországban?” – „Igen, van!” – felelte a fönti kérdésre szokatlanul egyhangúan az orosz Állami Duma: 300-an voksoltak igennel s mindössze négyen nemmel, amikor március végén „az új orosz rend” ideológiai minősítéséről kellett dönteniük.

Vásárhelyi Miklós: Az olasz választást jelentősebbnek tartom, mint általában a nyugat-európai országokban lezajló választásokat, mert a legtöbb országban annyira kialakultak már a pártviszonyok és a struktúrák, hogy legfeljebb a közöttük történő eltolódásról lehet beszélni. Itt most egészen új erők jelentkeztek.

A szerb elutasítás ellenére sem biztos, hogy a legújabb rendezési terv máris az előzőek sorsára jutott. A boszniai föderációtól ugyanis köztes húzásként jóformán mindenki remélhet valamit.

Szerbek: menni vagy maradni?

A boszniai szerbek most hallani sem akarnak a csatlakozásról, hanem a „függetlenség” és az anyaországgal való egyesülés jogát követelik.

Nem sok kedvem van Csehszlovákia széteséséről írni: annyit rágtuk ezt témát az elmúlt hónapokban. Csakhogy hosszú távú hatásai csupán most, egy évvel a szakadás bekövetkezte után érzékelhetőek igazán. Szlovákiát ráadásul mindez sokkal erősebben sújtja, mint Csehországot, mivel mélyebben érintette az emberek mindennapjait, tartósabb nyomot hagyott az életszínvonalukon.

„Nem érdemes készpénznek venni a kormánytagok afféle nyilatkozatait, hogy »az átalakítás Csehországban már befejeződött«, vagy »a Cseh Köztársaság három éven belül csatlakozhat az EK-hoz«. A rendszerváltás keserű piruláinak többségét még nem vettük be” – jegyzi meg közgazdász barátom, akivel a „Kilőtt szeműhöz” nevű prágai kocsmában beszélgetünk.

Rémálmaiban sem gondolta volna senki, ami február 26-án történt. Biztos vagyok benne: senki se akarta, hogy szabadon engedjék az októberi lázadás résztvevőit, Ruckojt, Haszbulatovot és társait. A Dumában új csoportok alakultak, egyensúlyra jutottak a szélsőséges és a haladó erők, kialakult a mindig semleges, örök mocsár, amelyik soha nem szavaz se mellette, se ellene. A Duma-elnök, Ribkin úr is épp kapóra jött: se velünk, se ellenünk.

Az ellenzék legutóbbi Meciar-ellenes próbálkozása kudarccal végződött (Beszélő, 1994. 7., 8. szám): a parlament korábbi ülésén nem sikerült megszerezni az idő előtti választások kiírásához szükséges 90 szavazatot. Ezt követően Meciar koalíciós ajánlatot tett az ellenzék legnagyobb csoportjának, a Demokratikus Baloldal Pártjának. A miniszterelnök arra számított, hogy a Peter Weiss vezette DBP a koalíciós tárgyalások alatt nem fog a kormány megbuktatására törekedni, s így az valahogy átvészeli a nyári parlamenti szünetig tartó időszakot.

Mint azt a hazai jobboldal prominenseitől nemrégiben megtudhattuk, komoly teher, nagy felelősség nehezedik a magyar választópolgárok vállára: májusi voksaikkal ugyanis nemcsak a honi politika további irányát szabhatják meg, hanem az őszi Bundestag-választás kimenetelét is befolyásolhatják. Erős a gyanúm, hogy újfent a kisnemzeti fontoskodás szózata szállt fel hazai nagyjaink ajkairól: a német kereszténydemokraták hamburgi kongresszusán nem foglalkoztak a Kárpát-medencéből érkező választási hírek várható hatásainak elemzésével.