Ez év január 10-éig Lengyelországban minden újság címoldala az úi kormány alakulása körüli találgatásokkal volt tele, ám január 11-e óta a legfelső szinten zajló politikai és személyi torzsalkodások a kutyát sem érdeklik.

A közvéleménynek ez még megbocsátható, de mit szóljunk arról, hogy a parlamenti képviselők az új kormány összetételéről folyó vita alatt csapatosan hagyják el az üléstermet, hogy az előcsarnokban elhelyezett tévékészülékeken síri csendben figyeljék a litvániai eseményekről szóló közvetítést.

Január 13-án a ROAD a varsói szovjet nagykövetség elé hívta az

Az év utolsó hónapjára az elnöki rendszer utolsó bástyáit építő Gorbacsov és tanácsadói számára is világossá válhatott, hogy a balti köztársaságokban nem fog eredményre vezetni az a forgatókönyv, amelyet az örmény–azeri, moldáviai–gagaúz, grúz–oszét konfliktusok esetében követtek. Ezeken a vidékeken – miután a harcoló feleket „sikeresen” kijátszottak egymással szemben – rendteremtés címén minden további nélkül bevezethették a rendkívüli állapotot.

Egy évvel ezelőtt, 1989 decemberében mind a Mikulás, mind a Jézuska szerény ajándékkal és ígéretekkel kecsegtette a szlovákiai magyarságot. Meghozta a forradalom győzelmét, a Nap című hetilapot, a Független Magyar Kezdeményezést, majd a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat és később az Együttélésnek keresztelt harmadik magyar politikai mozgalom ígéretét. Közben a krampusz sem tétlenkedett, elvitte Gustav Husákot. Szép idők jártak errefelé, bársonyos szellő fújdogált, hó az egész télen nem esett, és fagy sem nagyon gyötört bennünket.

Nagyon kemény és viharos év telt el azóta.

Két Ukrajna?

A Moszkvával szembeni ellenszegülés mögött időnként olyan szándékok sejthetőek, amelyek arra irányulnak, hogy a mai helyzetet konzerválják egy majdani saját – ukrán vagy nagyromán – államiság keretei között; miközben alig mutatnak hajlandóságot arra, hogy az európai eszméket elfogadják. Jól példázzák ezt Nyugat- és Kelet-Ukrajna látványosan szaporodó ellentétei.

A jelek arra vallanak, hogy a kommunizmus visszaszorításának jelenlegi szakasza véget ér: a hatalmas hullám még hatalmasabb falakba ütközik. Gorbacsov a konzervatívok oldalára állt, mert a birodalom fennmaradását, területi épségének megóvását előbbre valónak tekinti a piaci gazdaságnál és a többpártrendszernél. Még az is lehet, hogy a területi integritás megőrzéséhez a Tienanmen tér szolgáltatja a mintát.

Azt kérted, meséljem el az előzményeket, a forradalom előtti személyes küzdelmeket, a meghurcoltatásokat. Mielőtt megpróbálnék – töredékesen – eleget tenni a kérésednek, fontosnak látom megjegyezni: az én jobb híján ellenzékinek nevezhető civil szabadságharcom és a nyolcvankilences események között talán nincs is semmiféle kapcsolat. Utólag, önkényesen lehet ugyan belemagyarázni valamiféle ok-okozati viszonyt, mint ahogy azt a történelemírásban gyakran meg is teszik, összefüggést teremtve egymástól független tények között.

– Mi lehet a parlament állampolgári klubjának szerepe azok után, hogy úgy döntöttek, támogatják Lech Walesa jelöltségét, Adam Michnik viszont ellenezte ezt?

– Adam Michnik döntése személyes döntés, emocionális, nem pedig racionális jellegű. A parlament állampolgári klubja már nem létezik, megszűnt a létjogosultsága.

Előjáték

Kezdetben minden jel arra mutatott, hogy a januárban életbe léptetett drákói szigorúságú gazdasági intézkedéseket a lengyel társadalom nyugalommal és megértéssel fogadja, még a szakszervezetek is, amelyektől pedig sokan demagóg támadásokat vártak. Kormánykörökben ezt a nyugalmat úgy értelmezték, hogy a társadalom megérti és tudatosan elfogadja a végbemenő változások logikáját, s felismerte Balcerowicz gazdasági tervének elkerülhetetlen konzekvenciáit.

Immár nemcsak a két német pénznem, a két német állam, a két német többpártrendszer, a két katolikus, illetőleg evangélikus egyház, hanem a két német sport is egyesült, s a kultúrában is számos jele mutatkozik az össznémet egybeolvadásnak. A DEFA-filmstúdió és a volt NDK-televízió közvetlenül az elnyelettetés állapotában leledzik, a frankfurti Insel Verlag egybekél a lipcseivel, a nagyobb lapok Kelet-Berlinben nyitnak önálló szerkesztőségeket. A felszínes megfigyelőnek olybá tűnik, mintha az egykori „munkás- és parasztállam” nyomtalanul elenyészett volna.

Eredetileg helyzetünkről, közérzetünkről, reményeinkről szándékoztam írni. Arról, hogy milyen a vajdasági magyarság lelki állapota 1990 karácsonya előtt. Hogyan éli meg az idők változásait, milyen magatartást tanúsít, mit vár a téltől, s milyen jövőt remél magának pár héttel az ország széthullása előtt?