Zolnay János: Bérfertőzés
A lakbérszabályozás az USA-ban súlyos politikai viták tárgya, s ezekben a vitákban a tudományos érvek gyakran ideologikus nézetkülönbségeket rejtenek.
A lakbérszabályozás az USA-ban súlyos politikai viták tárgya, s ezekben a vitákban a tudományos érvek gyakran ideologikus nézetkülönbségeket rejtenek.
Sokért nem adnák Bécsben a háztulajdonosok, ha megszabadulhatnának régi s ezért keveset fizető bérlőiktől. A bérleti szerződés egyoldalú módosítása nem lehetséges, így a lakbér mértéke jórészt attól függ, hogy az illető bérlő milyen régen lakik ott, ahol lakik. Ha a tulajdonos leleményes, akkor műszaki okokra hivatkozva megszünteti a fűtést, eldugaszolja a szennyvízelvezető csatornát, vagy más hasonló meglepetéssel igyekszik pokollá tenni nemkívánatos bérlői életét.
A Szent Bértehén
A 720 000 lakott lakás több mint fele a századforduló táján épült.
A politikai krízis közelebb van, mint azt korábban bárki gondolta. Az Orbán-kormány másfél éves gazdaságpolitikája lényegében megbukott, kétharmados többsége ellenére bizonyos értelemben legitimitása is megrendült, de egyelőre semmiféle olyan politikai alternatívája nincs, amelyről el lehetne képzelni, hogy megvalósítható, hiteles programot kínál, és annak helyességéről meg is tudná győzni a választókat. Nem azért, mintha ne lenne a politikai elitben kompetens pénzügyi válságmenedzselő potenciál, de ez az elit immár egy évtizede foglya egy irracionális spirálnak.
A 2010-es kormányváltás előtti hónapokban harmadszor került sor az általános iskolákat érintő átfogó szegregációs vizsgálatra.1 Azt már a 2000-ben és 2004-ben végzett kutatás is bizonyította, hogy a magyarországi oktatási rendszer szélsőségesen polarizálódott; az iskolai szegregáció folyamatosan növekszik; a tartós mélyszegénységben élők, és különösen az ebbe a körbe tartozó cigány gyerekek nagyjából egyharmada szélsőségesen szegregált körülmények között tanul, és ez a helyzet az érintettek iskolai sikerességének legsúlyosabb akadálya.
Az önkormányzati választásokon a szavazók megerősítették áprilisi döntésüket: úgy dobták el a köztársaság alapintézményeit, a fékek és ellensúlyok rendszerét, a jogállamiság és az alapvető szabadságjogok garanciáit, mint őszi náthák idején a taknyos papír zsebkendőt.
A Klubrádió Szabad a pálya című műsorának 2010. március 7-i adásában a Beszélő vendégei Havas Gábor szociológus és Kertesi Gábor közgazdász voltak. Révész Sándor és Zolnay János a magyarországi cigányság helyzetéről kérdezték őket, és főként arról, hogy mit lehetne tenni helyzetük javítása érdekében.
Kőszeg Ferenc emlékezéseit, halál-történeteit és – mondjuk így – tárcanovelláit tartalmazó kötetének, a K. történeteinek, ennek a nyomasztó, szomorú, ugyanakkor rendkívül szórakoztató olvasmánynak az első részében a szerző egyes szám első személyben néz szembe önnön döntéseivel, pontosabban azzal, hogy az adott helyzetekben létezett-e olyan morális tér, amelyben akkori döntései sok évtized távlatából megítélhetőek. A második részben azonban Kőszeg nem emlékeiről ír, hanem hőséről, K.-ról.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét