Skip to main content

Zolnay János

Zolnay János: Kelepce

Az Alkotmánybíróság határozata a lakástörvényről


A lakástörvény (1993. évi LXXVIII. törvény) júliusban Sóvágó László módosító indítványa nyomán nyerte el végső formáját. Az MDF-frakció, illetve a belügyi tárca megváltozott álláspontját tükröző törvényszöveg minden korábbi koncepciónál radikálisabban kényszeríti az önkormányzatokat arra, hogy eladják a lakásokat és a helyiségeket. A jogszabály gyakorlatilag nem hagy számukra mérlegelési lehetőséget. (Beszélő, 1993. július 17.)

Meglékelt törvény

A privatizációs törvénnyé szabott lakástörvény azonban elfogadása után fél évvel léket kapott.




Zolnay János: Mókamesterek

A Parabola kontra Köznevelés per


A képernyőn Nagy Feró szónokol: „Kun elvtárs, vagy akarom mondani demokratikusan, Kohn úr, nagyon hiányzott a legutóbbi Charta-tüntetésről.

Zolnay János: Önkormányzár

Polgármesterválság az első kerületben


Egy szociológus kétmillió forintot nyert egy belga alapítvány pályázatán; az összegből mintegy hatvan egyedülálló idős család otthonában vészjelző készüléket szerelnének fel. A pályázat nyertese a projektet az I. kerületnek ajánlotta fel, ám az önkormányzat az elmúlt hetekben képtelen volt testületi ülést összehívni, így a városrész, ahol igen sok idős ember él, elesett ettől a lehetőségtől.

Hivatalban lévő polgármester hiányában a kerületben hetek óta nem fizetnek szociális segélyt.


Zádori Zsolt, Zolnay János: Squash

Újabb fordulat Dabas-Sáriban


Dabas-Sáriban felborult a csalóka konszenzus. Az önkormányzat november 25-én módosította az iskolaépületet megosztó szeptember 23-i határozatát, és két tantermet átadott a katolikus iskolának.

A hatvanas években épült, majd később bővített kétszintes, U alakú iskolaépület nyilvánvalóan alkalmatlan arra, hogy falain belül két önálló iskola működjön.


Zolnay János: Nem eladó!

Kispesten nem lesz helyiségprivatizáció


A lakástörvény (1993. évi LXXVIII. törvény) elfogadása után a Települési Önkormányzatok Szövetsége az Alkotmánybírósághoz fordult utólagos normakontrollt kérve. Ez a lépés minden jel szerint csak kezdete egy szövevényes és sokszereplős jogvitának.

Fosztogatás

A lakástörvény arra kötelezi az önkormányzatokat, hogy mélyen a forgalmi érték alatti áron eladják a tulajdonukban lévő lakásokat és helyiségeket.




Zolnay János: Álomigazgatás

Az SZDSZ önkormányzati programja


A települési önkormányzatok létrejöttét lehetővé tévő 1990. évi LXV. törvény megalkotása az SZDSZ egyik legnagyobb kodifikációs sikere volt. A helyhatósági választások esetleges elhalasztásáért a kormány nem merte vállalni a felelősséget, így a koalíció olyan kompromisszumra kényszerült, amelynek eredményeként a jogszabályban döntően a liberális elvek érvényesültek.

Zolnay János: „Nem vagyunk felkészülve az ilyen katasztrófákra”

Interjú Tarlós István III. kerületi polgármesterrel


Beszélő: Egy hét elteltével sem világos, hogyan történhetett a robbanás?

– Bizonyos, hogy a Jós utca 8-as számú házban nem gázrobbanás történt, mivel az érintett lakásban a gáztűzhelyre omlott rá a fal. Egy valószínűleg deviáns férfi lakott ebben a lakásban, aki vegyszerekkel kísérletezett. Információink szerint mosógéppel mosta ki a zsákokat, amelyekben a vegyszereket hazavitte. A vegyszereket eközben valamilyen más módon tárolta a lakásban. Először a zsákoktól berobbant a fürdőszoba, és valószínűleg ez a detonáció gerjesztette a második, nagyobb robbanást.


Zolnay János: Szakítópróba

Függetlenségi háború Csepelen


A XXI. kerületi önkormányzat augusztus 10-én úgy döntött, pontot tesz a kerület és a főváros között dúló területfejlesztési vita végére, és népszavazás kiírásával próbálja tisztázni a helyzetet.

Zádori Zsolt, Zolnay János: Sári nem enged

A dabasi iskolaügy


Kisváros 14 km hosszúságban

Az 1990-ben megválasztott önkormányzat számára a település egyesítése jelentette a negatív igazodási pontot, az azóta eltelt időszak pedig kijelölte a politikai cselekvés fő irányát. Dabast, Gyónt és Sárit 1967-ben egyesítették azzal a céllal, hogy az így létrehozott mintegy 14 km hosszúságú „szalagfalut” kisvárossá fejlesszék. A település alsófokú közigazgatási központ lett, a központi fekvésű, korántsem városias jellegű Dabason kiépült egy városközpont és egy kisebb lakótelep.


Zolnay János: Nyugta/lanság

Megállapodás a kiskereskedők nyugtaadási kötelezettségéről


A piaci árusok, akik nagy tételben és a zárt boltoknál olcsóbban értékesítik portékájukat, déltől többnyire fokozatosan engednek az árból. A vásárlási rituálé része bizonyos fokú „alku” is; a szokványos szóváltás után a vásárló tíz forintért kaphat három darab négyforintos paprikát. Kmetty szerint mindez a múlté: az új jogszabály hatálybalépését követően az árus akkor csökkentheti az árat, ha a már eladott áruról leltárt készít, és az árváltozás tényét két független tanú által aláírt hiteles jegyzőkönyvben rögzíti.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon