Skip to main content

Beszélő folyóirat, 6. szám, Évfolyam 4, Szám 6

Branko Miljković: Mindenki ír majd verseket

Mink András: Meghalni Koszovóért?

Babarczy Eszter - Neményi László: „Mindig alapítványellenes voltam mellesleg…”

Soros Györggyel Babarczy Eszter és Neményi László beszélget

Szabó Miklós: A Lajta Bánság fantomja

Matus János: Jugoszlávia és az új világrend

Vladislav Sotirović: Koszovó csomója

: A Milošević-csomag

Szakolczai Attila: Szegény történelem

Páskándi Géza: Piláfból való kibégetés

Vajda Mihály: 1986

: Hofélia

Részlet Hofi Géza műsorának kazettán kiadott felvételéből

Beck Tibor - Germuska Pál: Kronológia – 1986

Kiss Ilona: Gorbacsov, a hetedik

Alekszandr Gribanov: Andrej Szaharov száműzetésének kezdete és vége

: Dokumentum

Kovácsy Tibor: A Palme-gyilkosság

Kalmár Melinda: Teljes vagy egész

Két könyv 1986-ban – Nádas Péter: Emlékiratok könyve és Esterházy Péter: Bevezetés a szépirodalomba

Boros Géza: Köztéri művészet Magyarországon I–II.

Nánay István: Ez van, nincs más

Varga Balázs: Kovbojok és falfúrók

1986 filmjei

: Az 1986-ban bemutatott magyar filmek

: IM-Slágertükör

Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…

…a csernobili katasztrófa hatásairól és az eseménnyel kapcsolatos tájékoztatásról

Kisbali László - Mink András: A néma Petőfi

Petri Györggyel Kisbali László és Mink András beszélget Babits Mihály Május huszonhárom Rákospalotán című verséről

Képes Júlia: „Ha minket nem szeret, egy nőt szeretni vétek”

Női szereplők, női szerzők a középkori költészetben

Viktor Jerofejev: Az orosz népi szex morfológiája

Az orosz dugimesék természetrajzához

Galántai Zoltán: Matematika, földönkívüliek

Seres László: Underpress

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon