Skip to main content

Beszélő hetilap, 18. szám, Évfolyam 7, Szám 18

(Dr. Lukács György): [Olvasói levél]

(Rásonyi Viktor–Pfeiffer Ferenc) - Blaha Márta - Zádori Zsolt: [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]

Dolinszky Miklós: …illúzióink romjairól

zzs [Zádori Zsolt]: A vasököl és a Szentjobb

Zolnay János: Minden fideszesben van egy kis Trombitás

A Magyar Polgári Párt (Fidesz) kongresszusa

Mink András: Átvilágított polgárok

–efhá– [F. Havas Gábor]: Mint a mókus fenn a fán…

A társadalmi szervezetek költségvetési támogatásáról

Horváth Margit: Víkend Kunszentmiklóson

Ismerős történet: rendőrök és romák

Révész Sándor: A polgár ingatag

A szocialista szavazótábor múltja és jövője

(–) [Neményi László] - B. E. [Békés Erzsébet] - K. I. [Kiss Ilona]: Az új Munkáspárt / Oklahoma és a politika / Kapitalizmus a cipősdobozban

Jevgenyij Popov: Mint mindig…

Horváth Jenő: Megállították Silvio Berlusconit

[Horváth Jenő]: Kis olasz tartománytörténet

: A pártok eredményei

: Az új módszer

W. Ungváry Renáta: Háborítatlan, természetes szülés

Eörsi János: A vízpótlás tünékeny joga

[Eörsi János]: Fenékküszöb-kronológia

Solt Ottilia: Az óriás nem vész el, csak átalakul

Kiss Ilona: „Zoológiai antikommunista vagyok”

Jurij Kublanovszkijjal beszélget Kiss Ilona

Kublanovszkij: Orosz hazám

: Jurij Mihajlovics Kublanovszkij

: Ioszif Brodszkij – Kublanovszkijról

Hajdu István: Az idő művésszé tesz

Nat Finkelstein kiállítása a Ludwig Múzeumban

[Kisbali László]: Deók Ferenc és a kis emoncibált világpolger

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon