Skip to main content

Játéktér

Tibori Szabó Zoltán: Státuskampány

Státusmagyarok, tartalék haza


A magyar Országgyűlés megkezdte a státustörvény néven közismertté vált jogszabály vitáját. Bár az 1998-as magyarországi választási kampány idején az Orbán–Torgyán-koalíció pártjai még a kettős állampolgárság biztosítását lebegtették, az anyaország határain kívül élő magyarok magyarországi jogállásának rendezését a későbbiek során előbb „különleges jogállásra”, ún. státusra szelídítették, majd csupán „egyes kedvezményekről” beszéltek, hogy aztán a benyújtott T/4070. számú törvényjavaslat már csak „a szomszédos államokban élő magyarokról” szóljék.

Surányi Zoltán: Ki a magyar most?

Státusmagyarok, tartalék haza


Egy évvel ezelőtt, 2000 márciusában óriási vitát váltott ki Miskolci József Elátkozott ifjúság az Ígéret földjén című írása a Szabad 7 Nap hasábjain. A szerző nem ismeretlen a vajdasági magyar közvélemény előtt, újságíró volt, jelenleg vállalkozó, a Vajdasági Magyar Szövetség egykori képviselője a vajdsági Képviselőházban.

Simon Zoltán: Civil a máglyán


Régi adóssága a fiatal magyar parlamenti demokráciának a társadalmi szervezetek működési feltételeinek megteremtése. Már az Antall- és a Horn-kormány kísérletet tett a civil szervezetek megfelelő helyiségekkel való ellátására. Az Orbán Viktor vezette kabinetnek is maradt azonban tennivalója az ügyben. Míg 1990-ben kb. tízezer társadalmi szervezet működött az országban, addig 1998-ban már több mint negyvenezer. A helyzet rendezésére pályázat útján állami tulajdonú ingatlanokat ajánlottak fel a civil szervezeteknek.

Gyukits György: Betegjogok: beteg jogok

Betegjogi képviselet a kórházban a Szószóló Alapítvány kezdeményezése tükrében


„Műtőkést kérek. Kiderül, hogy a műszer életlen, de azt mondják, hogy ez lehetetlen, mert csak nemrég köszörülte meg a lakatos. A felcser és a muzsikok felpattannak, és két-három perces várakozás után hoznak még egy műtőkést. Hozzáfogok a felvágáshoz, kiderül, hogy ez is életlen. Se medence, se vattacsomók, se szondák, se rendes olló, még víz sincs elegendő mennyiségben.

Tóth Mihály: Magyarságvizsga

Státusmagyarok, tartalék haza


A határon túli magyarságot, minden kétséget kizáróan, manapság az úgynevezett státustörvény körüli viták foglalkoztatják leginkább. Mivel a kettős állampolgárság kérdése több oknál fogva is keresztülvihetetlennek bizonyult, ettől az okmánytól várjuk, ha nem is a magyar állampolgárral való egyenjogúsításunkat a kulturális, gazdasági és szociális, netán politikai jogok összessége területén, de legalábbis valamilyen pozitív megkülönböztetést a többi Magyarországra látogató külfölditől.

Duray Miklós: Sosemvolt törvényünk lesz!

Státusmagyarok, tartalék haza


Valószínűleg 2001 júniusában olyan törvényt fogad el az Országgyűlés, amilyen még soha sem volt a magyar jogrendben, és amihez csak hasonló – de nagyon távolról hasonlító – létezik néhány más államban. A különböző idegen állampolgárságú magyarok készülő magyarországi jogi kodifikálását egymás között státustörvénynek nevezzük, de hivatalosan „a szomszédos államokban élő magyarokról” szóló törvény nevet viseli.

Lássuk, miért kapta a készülő törvény a műhelymunka során a státustörvény elnevezést?


Státusmagyarok, tartalék haza

Négy vélemény a státustörvényről


A törvénytervezet



A magyar Országgyűlés várhatóan hamarosan elfogadja az ún. státustörvényt „a szomszédos államokban élő magyaroknak az egységes magyar nemzethez való tartozása, szülőföldjükön való boldogulása, valamint nemzeti azonosságtudata biztosítása végett”.

„Részrehajlástól mentesen”


Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) létrehozásáról a médiatörvény – hivatalos nevén az 1996. évi I. törvény a rádiózásról és a televíziózásról – rendelkezett. A testület feladata a szólásszabadság védelme és előmozdítása – a műsorszolgáltatók piacra lépésének elősegítésével és a monopóliumok megszüntetésével –, illetve a sajtószabadság érvényesülésének figyelemmel kísérése. A testület tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, és tevékenységi körükben nem utasíthatók.

Keleti normák – nyugati igények


Azt gondolhatná az ember, hogy a frekvencia a korlátlanul rendelkezésre álló javak közé tartozik. De a gyakorlatban egyrészt technikai, másrészt nemzetközi egyezmények szabta korlátai vannak annak, hogy egy-egy országban, illetve azon belül egy-egy szűkebb térségben hány hangfrekvenciát lehet kiadni. Ráadásul Magyarország más országokhoz képest is rosszabb helyzetben van, különös tekintettel a CCIR, tehát a ma használatos rádiós URH-s frekvenciákra.

A négy pályázó


Mária Rádió

Magyarországon a Mária Rádió Kht.-t 1997-ben alapította Habsburg Lotharingiai Mihály. A történelmi családnév manapság már nem politikai irányultságot, hanem inkább világnézeti elkötelezettséget jelent. A Mária Rádió hivatása, hogy mai emberek életén bemutassa: a mély történelmi gyökerű keresztény katolikus életforma mégis korszerű, aktuális, friss.

A magyar Mária Rádió KHT egy nagy sikerű nemzetközi rádióstársaság kötelékébe tartozik, amely alig 15 év alatt terjedt el Olaszországból, a világ minden részén. Ma 27 országban van jelen.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon