Skip to main content

Beszélő hetilap, 49. szám, Évfolyam 6, Szám 50

Kende Péter: Habent sua fata revolutiones…

Kőszeg Ferenc: …egy magyar enklávéról

(nem) [Neményi László]: De ki akadályozza meg a jövő Boszniáit?

Neményi László: EBEÉ nem kell belehalni

Interjú Szent-Iványi István külügyi államtitkárral

Csalog Zsolt: Vipek és Vupok

solt: Kinek szép?

zádori: „Az előbbit el tudom fogadni, az utóbbit nem”

Horváth Balázs az Eigner-ügyről

Lendkerék [Zádori Zsolt]: Kampányhakni

-LT [Solt Ottilia]: Ki sír a végén?

Blaha Márta: Boszorkányper két felvonásban

(eö) [Eörsi János]: Érdekek és költségek

Bódis Gábor - Gyurovszky László - Y. L. [Yehuda Lahav]: Kormányon a szabad kőműves? / Békétlen Béke-díj-átadás / Diplomáciai káosz

Sz. Bíró Zoltán: Oroszlánkörmök

A radikális jobboldal új nemzedéke

SZ. B. Z. [Sz. Bíró Zoltán]: „Az oroszoknak nincs okuk félni az orosz fasizmustól”

Beszélgetés Alekszandr Duginnal, az orosz radikális új jobboldal fő ideológusával

SZ. B. Z. [Sz. Bíró Zoltán]: „A lakosság egy részét le kell csukni”

Beszélgetés Eduard Limonov orosz nacionálbolsevik vezetővel

: [Bírósági ítélet]

Eduard Limonov: A Nemzeti Bolsevik Párt programjából

Kiss Ilona: „Biztos támaszunk van a hadseregben…”

Beszélgetés Alekszandr Alekszejev szélsőjobboldali szakszervezeti vezetővel

Kiss Éva - Mezei György: Megédesítjük a demokráciát

Fővárosi szociális rendeletek

Babarczy Eszter: Az utolsó könyv

(Richard Rorty: Esetlegesség, irónia és szolidaritás, Jelenkor, 1994)

Szebényi Cecília: „…én a szegény ember régésze leszek”

László Gyulával beszélget Szebényi Cecília

: László Gyula

Bikácsy Gergely: A rózsasziromban főtt fürj

Giccsvarázs

Tar Sándor: A mi utcánk

26. Ősz van, szomorú

Maloschik Róbert: Sir Geldof az Almássy téren

[Kisbali László]: A hétköznapok

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon