Skip to main content

Beszélő hetilap, 4. szám, Évfolyam 5, Szám 4

: Rendőr, munkavállaló…

lt [Solt Ottilia]: Tiborc kigázol…

nl [Neményi László]: Gondolatkísérlet / Sic transit gloria mundi / Telefonszex

Nagy W. András: Nyugalomban az erő

Az MDF VI. országos gyűlése

Mink András: …amit megkövetelt a haza

Az MDF országos gyűlése

t [Solt Ottilia]: Szép egyedül

Révész Sándor: De! Vagy más efféle kifejezések

Az antigombárián-izmus dokumentumai

–g [Kőszeg Ferenc]: Csak az igazat…

R. S. [Révész Sándor]: Csendpróba

Bartus László: A „destruktív” egyházak

Mihancsik Zsófia: Az új undokak és a régi újundokak

Beszélgetés Szalai Erzsébettel és Laki Mihállyal

Angster László: Laci bácsi és a lelkiismeretes nemzetőr

A Romhányi-per

Tálas Péter: A Slosár-ágyúk is besülnek

Langmár Ferenc: Az alacsony kamatok veszélye

[Langmár Ferenc]: A kamat a középpontban

– langmár –: A sajtó is titkosít. Talán nem véletlenül…

A Számvevőszék a belföldi adósság terheiről

Szőke Zsuzsa: „Nem minősítek!”

A vállalati biztos a Miskolci Vendéglátóipari Vállalatról

–eö– [Eörsi János]: Jön! Jön! Jön!

: Hol a különbség?

K. L. [Kozák László]: Aki beszállt és aki kiszáll

–szőke–: „Mi – törvénytisztelők”

Sz. Zs. [Szőke Zsuzsa]: Hivatásos érdekvédelem

Somos Péter: Vyšehradnak nem kell Visegrád

Ágoston Vilmos: Műbalhé?

Beszélgetés egy román ellenzéki vezetővel

Paksi János: Félelem a békétől

Szerb–horvát–muzulmán háború

Zirkuli Péter: Például Franciaországban

Bán Zoltán András: Egy félbarátság kisregénye

Balla László: Utolsó percek

Bikácsy Gergely: „Éljen Töhötöm, éljen Nyúl!”

Hajdu István: Détente avagy az érzékeny relációk

Cseh, osztrák, angol, kanadai és amerikai művészek a Fővárosi Képtárban

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon