Skip to main content

Beszélő hetilap, 33–34. szám, Évfolyam 5, Szám 35

(zolnay): Intelmek

(nl) [Neményi László] - –eö– [Eörsi János]: Igazhitűek és gyaur kutyák / Német világpolitikai felelősség / Amerikai szuverenitás / Benes kísérlete / A belügy meséi / A kurzus

Hack Péter: Magyar Törvény(rak)tár

Révész Sándor: A Szent István-cukorka

Vajda Éva: Ki lesz? Ki?

A pályakezdők és az ő esélyeik…

Jóföldi Zsuzsa: Mintaprivatizáció

Magyar Elemér: Dögöljön meg a szomszéd malaca is!

Kárpótlási életképek

szeg [Kőszeg Ferenc]: Hideg, langyos, meleg, forró

R. S. [Révész Sándor]: A További, a Néhány és az Egyéb

A Magyar Rádió és a felügyelők

Zádori Zsolt: A Tiszánál

A Múltunk jövője fesztiválról

: Levél a Múltunk jövője fesztivál szolnoki záróünnepségének résztvevőihez

Zádori Zsolt: „Akiket hívtunk, mind eljöttek”

Beszélgetés Márta Istvánnal

Fejtő Ferenc: Huszonöt éve történt

A szovjetek bevonultak Prágába

Heiszler Vilmos: Engedtünk a hatvannyolcból

Ember Mária: Párizs a háború után?

Tálas Péter: Nyílt és rejtett koalíciók

Bíró Béla: Valami bűzlik Dáciában

Bányai Péter - Saszet Ágnes: Az állam mi vagyunk

Kiss Ilona: Muszáj-birodalom?

Vytautas Radzvylas: Megint Litvánia lesz az első?

: Konferencia a népi kultúráról

Pomogáts Béla: Anyanyelv és tanult nyelv

A néphagyomány és a magyar költészet

Radnóti Sándor: Van-e ma népi író?

Mink András: Reakciósok és igazi reakciósok

Albert O. Hirschman: A reakció retorikája (The rhetoric of reaction, 1991. Beltnat Press of Harward University Press)

Bori Erzsébet: Kardos G. „jutalomjátéka”

: Kardos G. mondja

Kálmán C. György: Szervátiusz és Cage

Tandori Dezső: Ayr Mail

(Egy dal)

Bikácsy Gergely: Orson Welles tükrei

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon