Skip to main content

Beszélő hetilap, 22. szám, Évfolyam 7, Szám 22

(Szalai Pál): [Olvasói levél]

(Molnár Péter): Tisztelt Szerkesztőség! Kedves Barátaim!

Parti Nagy Lajos: A könyv nadrágszíja

M. A. [Mink András]: Bosznia és a történészek

Zolnay János: Fortinbras comes back

Orbán Viktor megtartotta elnöki beszédét az MDF IX. Országos Gyűlésének második napján

Z. J. [Zolnay János]: Cselekvési program és PR

–NB– [Nóvé Béla]: Egy ponton túl…

zádori: A zápult aranytojás

Aranykutatás Nagybörzsönyben

Solt Ottilia: 07 magazin

(nl) [Neményi László] - (T. P.) [Tálas Péter] - [Neményi László]: Újból: Bosznia / Vihar a német utódpártban / Szolidaritás és lovas rendőrök

Kiss Ilona: A túlélés a tét, nem az önállóság

Beszélgetés Tóth Mihállyal, a beregszászi választókörzet parlamenti képviselőjével

Balla D. Károly: Ahová szaloncukrot hoz a húsvéti nyuszi

(Vajda György): Az első ütés

Révész Sándor: Színházalás

A színházak finanszírozásáról

: Baán László, a Fővárosi Önkormányzat kulturális biztosa

R. S. [Révész Sándor]: Kerényi Imre rendező, a Madách Színház igazgatója

B. E. [Békés Erzsébet]: Londoni színházi körkép

Szászi Júlia: Miből élnek a bécsi színházak?

K. I. [Kiss Ilona]: Brontoszauruszok végórái

Litván György: Trianon felé…

Szemelvények a béketárgyalások francia jegyzőkönyvéből

Kálmán C. György: Van egy könyv

Babarczy Eszter: A város és a filozófus

Hajdu István: Máshol se

(Érintők. Kiállítás a Budapest Galéria Lajos utcai Kiállítóházában)

[Kisbali László]: A nők, a gyerekek és a háború

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon