Skip to main content

Beszélő hetilap, 48. szám, Évfolyam 3, Szám 49

(Kovácsné Szabó Judit ): Tisztelt Solt Ottilia!

(Dr. L. Robert) - A Szerk.: [Olvasói megjegyzés és szerkesztőségi válasz]

Bossányi Katalin: Boldog munkanélküliek?

n.w.a. [Nagy W. András]: Egyszerű megoldás / Szocialisták / Önmagát leváltó demokratikus ellenzék

F. Havas Gábor: Sértődéscsere

Eörsi István: Szóvá teszek egy ízléstelenséget

Szabó Miklós: Az SZDSZ Szabadelvű Körének platformja

Kőszeg Ferenc: Nem játszunk a Péterrel, avagy ki a skizofrén?

K. F. [Kőszeg Ferenc]: Magánközlés

Eörsi János: A tátongó űr töltögetése

MSZOSZ-kongresszus

Csányi Kinga: Kecskeméti krétakör

Jogos tulajdonukhoz nem férhet kétség?

Varga Kristóf: Micimackó és a zsandárok

révész: A Roma Parlament levele

Révész Sándor: A mocsár konzisztenciája

A szociális biztonság rendszere ma, nálunk

solt: Minden kényszer nélkül

Kurdi Zoltán - Virág Tamás: Nyílt levél a Független Rendőrszakszervezet tagjaihoz

Upor Péter: Ruszkik, go home!

Mink András: Kis magyar abortusztörténet

Kiss Ilona: Románia a románoké?

Szőcs Géza, az RMDSZ alelnöke nyilatkozik lapunknak

Vajna János: Külügyek vagy külkapcsolatok?

Juhász József: Kiúttalanul

Kende Tamás: Kik a kéksisakosok?

Végel László: Tito marsall sugárút

Rockenbauer Zoltán: Lőporos hordón ülünk

Langmár Ferenc: Hiányzik a spanyolcsizma

–lt [Solt Ottilia]: Pénzünket és életünket

Vince Péter: Átalakulás és állami befolyás

Lévai Katalin: Erzsébetvárosi jelentés

Rakovszky Zsuzsa: Az elme vitaminhiánya

Ferencz Győzővel beszélget Rakovszky Zsuzsa

Hajdu István: Édességet a földön

(rácz) [Rácz Péter]: Megsértett közerkölcs

(Az Új Hölgyfutár a bíróság előtt)

[Kisbali László]: A dramaturgia tenyészetének akadályai

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon