Skip to main content

Beszélő hetilap, 9. szám, Évfolyam 5, Szám 9

(Iráni Nagykövetség) - Gábor György: [Olvasói megjegyzés és szerkesztőségi válasz]

– efhá – [F. Havas Gábor]: Az idő rostája

nwa [Nagy W. András]: Népi protokoll / Kétfejű aranyborjú / Az idegen szépség

Kende Péter: „L’Union est un combat”

: Megállapodás

Eörsi János: A felrúgott ÉT-megállapodás

Kónya–Nagy Sándor-paktum

Kőszeg Ferenc: Döglött aknák?

Szentesi György: Gondolatok egy koncepciótlan koncepcióról

solt: Personae non gratae

Csecsemőbotrány Szegeden

: [Megkérdeztük Németh Gézát…]

Zolnay János: Államünnep

Egyeztetett program március 15-én

–szeg [Kőszeg Ferenc]: Pályaudvari portya

Ropogós éjszakák

M.–M. [Morvay Bea–Mezei György]: Ébresztő, magyarok!

Magyar Elemér: Filantróp gondolatok az új típusú rendőrségről

Neményi László: „A nemzet autentikus élmény”

Beszélgetés Schöpflin Györggyel

Kende Péter: Hol a határ?

Beszélő-est a Friedrich Naumann Alapítvány Liberális Társalgójában

Ó Pál: „Fegyver, páncél és félelem nélkül”

Francia választási előzetes

Zirkuli Péter: Valami bűzlik Galliában?

Nyárádi Róbert: Biztonság – kínai módra

–km– [Kovács Miklós]: Indokínai kátyúk

Kovács Miklós: Új fiú Koreában

Debreczeni József: Szeretem Platónt…

Csurka István: Az elfogadhatatlan realitás, Püski, New York, 1986

Oblath Gábor: Ki manipulál?

Szatmári Tamás: „Mi az ördögről is beszél” Langmár?

Langmár Ferenc: Számolatlan számok

Vit László: A papírtigris idegei

Paktum vagy kompromisszum?

Mink András: Alkotmányos állam – semleges állam

Hajdu István: Kádár János metafizikája, avagy mit vegyünk a gyereknek

Tar Sándor: Imádság

Bikácsy Gergely: Fejhosszal: Aranypolgár

Bán Zoltán András: A kényelmetlen Eörsi

Kiss Tibor: Az Oroszlán után a Medvét is!

Kínai siker a Berlinalén

(Győri Péter): Tisztelt Szerkesztőség!

(Seres László): [Olvasói levél]

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon