Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Reálzenón Tandori Dezső
Reb Ansel bosszantása Pesten Spira György
Recept öngyilkosoknak Jónás Tamás
Recsk-nosztalgia Herpai Attila
Redukció (solt)
Redukció és konstelláció Szabó Júlia
Referendum – kérdőjelekkel Zimonyi Péter
Reflektor a sötétbe Karsai László
Reflektor a sötétbe Karsai László
Reflexiók és kommentárok Eörsi István
Reform Szabó Zoltán
Reform és ellenzék Székely József
Reform, vagy valami más? Dr. Erdei Gyula
Reformbizottság, te örök! (eö) [Eörsi János]
Reformerek és karavánok Bikácsy Gergely
Reformkonyha vagy sóhivatal? (MA–ZZS) [Mink András–Zádori Zsolt]
Reformközgazdász menedzser Eörsi János
Reformközpontok egymás mellett és egymás ellen
Reformok ideje Ádám Zoltán
Reformok ideje – újratöltve Ádám Zoltán
Reformok reformja Kelemen László
Reformtanácskozás után, pártkongresszus előtt Gadó György
Reformtanácskozás után, pártkongresszus előtt Gadó György
Reformtanácskozás után, pártkongresszus előtt Gadó György
Rég bezárt Nyerges Gábor Ádám
Régens, gáláns, elefáns Mihancsik Zsófia
Regény helyett novella Bíró-Balogh Tamás
Régi és új az Országgyűlésben Bauer Tamás
Régi forradalom Hans Magnus Enzensberger
Régi história [Kisbali László]
Régi jó március tizenötödikék F. Havas Gábor
Régi kollégák –g–t
Régi pénztárcák
Régi számok Kozák Gyula
Régi szép intézmények Bretter Zoltán
Régi zsinagógák, imaházak, imaszobák Ferencz Judit

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon