Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Gabonaháborúból polgárháború? Dmitrij Szemusin
Gáborcigányok Eparu Krisztián
Gáborral Csenyétére Szelényi Iván
Gadó Kis János
GAIA és a világegyetem Galántai Zoltán
Gajdar jön – a többiek maradnak K. I. [Kiss Ilona]
GALAXIS ÚTIKALAUZ Dinók Henriett
Galileitől Kopernikuszig Galántai Zoltán
Galuska és vasút Eörsi János
Gamszahurdia búcsúja / Algéria: Az utolsó esély / A kikezdhetetlen Balladur Gereben Ágnes, Takács M.
Garancia jótállás nélkül Eörsi János
Garancia – százmilliárdra Kupa Mihály
Gary Thomas és Mike Stern Maloschik Róbert
Gaskó István, a Vasutas Dolgozók Szabad Szakszervezetének vezetője a sztrájkról CS. G. [Csutoros Gergely]
Gátat a feledésnek Lányi András
Gáz van, babám! Szalóki András
Gazda szemétől hízik a jószág Solt Ottilia
Gazdag szegények Pál Attila
Gazdag szegények Pál Attila
Gazdagréti szappanopera –up– [Upor Péter]
Gazdálkodj okosan! Fényi Tibor
Gazdaság, rendőrség, jogállam (nem) [Neményi László]
Gazdasági csodára várva Reinhardt Weisshuhn
Gazdasági mozgástér a választások után Karsai Gábor
Gazdaságpolitikai érvek –szeg [Kőszeg Ferenc]
Gazdaságunk ma és holnap Antal László
Gazdaváltás? bauer
Gazsó után Deszkás Erik
Gazsó után, de ki előtt? Jerome Klapka Jenő
Gégekoncentráció R. S. [Révész Sándor]
Gelsomina trombitája Bikácsy Gergely
Genfi epizód Ara-Kovács Attila
Genfi román álláspont és a vásárhelyi tények Kincses Előd
Genny és csoda Bikácsy Gergely
Geográfiai ficam Kiss Noémi
Geográfiai ficam Kiss Noémi

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon