Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Rába György A vonakodó cethal című verseskötetéről
Rabbinövendékek hadbíróság előtt [Kőszeg Ferenc]
Rabló-pandúr solt
Ráday Mihály lakásának nincs titka Ráday Mihály
Radikális átalakulások és hétköznapi idők Ralf Dahrendorf
Radikális eklektika Rajk László
Rádiótemetés
Radnóti Miklós kiadatlan levele a zsidóságról
Ráerősítettek a lassításra… Solt Ottilia
Ráerősítettek a lassításra… Solt Ottilia
Ragacsos rózsaszínű kép Grób László
Ragaszkodni fogunk a részletes koalíciós megállapodáshoz Pető Iván
Rájár a nyelvünk? Méray Tibor
Rajk László 60 éves Nagy Bálint
Rajtunk a sor? M. A. [Mink András]
Rakétacsökkentés és ami utána jön Vajna János
Rakéták és új világ Vajna János
Rákóczi, akárki… (kőszeg)
Rakosgatják a humán erőforrásokat Langmár Ferenc
Rakovszky Zsuzsa Egyirányú utca című verseskötetéről
Rákstatisztika Budapestről Foltányi Zsuzsa
Raoul Wallenberg és Glenn Miller
Raoul Wallenberg és Glenn Miller
Raoul Wallenberg és Glenn Miller
Raport – 1981 Szekfű András
Rasszistának lenni emberi dolog
Rasszistának lenni emberi dolog
Rasszizmus és halál [Kisbali László]
Ravasz László és Bibó István nemzetértelmezései Tóth-Matolcsi László
Rávenni az embereket, hogy gondolkozzanak! –eö– [Eörsi János]
Rawls liberális politikai gazdaságtana Ambrus-Lakatos Loránd
Raymond Aron jelenléte Fejtő Ferenc
Re-reveláció Hoós Ágnes
Reakciósok és igazi reakciósok Mink András
Reális méretű, arányos Herkules kerestetik Sajó András
Realista agrárpolitikát Juhász Pál

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon