Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
K mint Kodaj Szilágyi Andor
K, mint kísérlet Szilágyi Andor
K, mint korrekció Szilágyi Andor
kabátlopás Szigeti Andor
Kábítószer és szabályozás Lengyelországban (T. P.) [Tálas Péter]
Kábítószer-terjesztessel és -fogyasztással kapcsolatos ügyek 1995
Kabul – kábulatban Benda László
Kacsa (?) a magyar légtérben t. [Solt Ottilia]
Kacsavízió R. S. [Révész Sándor]
Kádár (magyar dráma) Kornis Mihály
Kádár B. totalitárius bölcsessége Eörsi János
Kádár János és a prágai tavasz Békés Csaba
Kádár János felszólalása a Központi Bizottság 1984. április 17-i ülésén
Kádár János körmenete Litván György
Kádár János metafizikája, avagy mit vegyünk a gyereknek Hajdu István
Kádár János Tatabányán 1956. november 30-án
Kádár János utolsó átka Bill Lomax
Kádár mint Ókovács tabu(la rasa)ja
Kádár mint Ókovács tabu(la rasa)ja
Kádár pokróca
Káderlap a túlvilágról Bikácsy Gergely
Káderlapom ossza már! Haraszti Miklós
Káderpolitikai kalauz Varga Kristóf
Kaderwelsch oder Parteichinesisch? Generalisszimusz [Tamás Gáspár Miklós]
Káembé, a demokrácia gyermekbetegsége Újvárosi Viktor [Somogyi János]
Kafka-képek nézegetése közben Ember Mária
Káin, a kaján [Kisbali László]
Kakukktojás a kígyófészekben – a paranoia haszna és (k)ára Papp László Tamás
Kakukktojás a kígyófészekben – a paranoia haszna és (k)ára Papp László Tamás
Kaland az egészségügyi piacon Kertész Péter
Kalandozás a költségvetésben Iványi Gábor
Kalap. Kabát. Kalap Csalog Zsolt
Kalap. Kabát. Kalap Csalog Zsolt
Kalapácsbánt Borbély Szilárd
Kalapozás és perselyezés –rsi– [Eörsi János]
Kalinyingrád? Königsberg? Karaljaucjus? [Kiss Ilona]

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon