Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A tökéletlenség rekordjai (könyvismertetés)
A (színházi) fordulat éve Koltai Tamás
A 0.40-es HÉV Jevgenyij Boriszovics Rein
A 15 éves Soros alapítvány díjai
A 16 és a 150 (eö) [Eörsi János]
A 168 óra interjúja Solt Ottiliával (november 30.)
A 2.0-s webnácik ünnepi támadása Seres László
A 2003. évi cigány felmérésről Janky Béla, Kemény István
A 2014-es választás (ellenzéki) tétje Böcskei Balázs – Antal Attila
A 22-es csapdája Varga Andrea
A 22-es csapdája –up– [Upor Péter]
A 25. Nánay István
A 269. paragrafus két bekezdése… t. [Solt Ottilia]
A 301-es parcella György Péter
A 301-es parcelláról Petri György
A 301-es parcelláról Petri György
A 73 479/90. számú ügyirat –up– [Upor Péter]
A 8-as zárka –rr
A 85 éves Kende Péter köszöntése
A bábok életre keltek? Juhász József
A bal a jobb Horváth Jenő
A bal fül, és a jobb Mink András, Neményi László
A balkáni kisállamok nyomorúsága
A balkáni kisállamok nyomorúsága
A balkáni szendvics Szergej Baruh
A balkáni út elutasítása Gyurovszky S. László
A baloldal bukása és a köztársaság jövője Ádám Zoltán
A baloldal legyen megfontolt és romantikus Jacek Kuron, Karol Modzelewski
A baloldal legyen megfontolt és romantikus Jacek Kuron, Karol Modzelewski
A baloldal visszavág / Azeri–örmény háború / Európa, vizitben / Egy antidiplomata / Új ülésrend / A helyettes / Apropos! (nl) [Neményi László], K. F. [Kőszeg Ferenc]
A baloldaliság veszélyei Tóth Gy. László
A bankettkérdést nélkülöző magyar negyvennyolc Spira György
A bankrendszer nehéz időszaka Antal László
A banktörténelem legnagyobb svindlije Nagy Gábor
A baranyai példa jó–szeg [Jóföldi Zsuzsa–Kőszeg Ferenc]
A barátság feltétele Konrád György

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon