Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
M C M X C l V Joszif Brodszkij
M+DM – Ellentmondó nézetek a német valutaunióról Reinhard Weisshuhn
M. A. TANÚ LEVELE Szerdahelyi Zoltán
M. András, 82 éves Bércesi Ildikó, F. Havas Gábor, Matern Éva
M. M. és O. J. tápé [Tálas Péter]
Ma este nevetünk Dömötör Adrienne
Ma ismét rosszul áll 1956 ügye
Ma ismét rosszul áll 1956 ügye
Ma – ennyi a magház Iványi György
Maastricht és a franciák Kovácsy Tibor
Macedón film – albán szemmel Fron Nazi
Macedón merénylők Roland Hofwiler
Maciper Csáki Judit
Macskafogó Wachsler Tamás
Macskára várva Révész Sándor
Madách sétány ’90 Pogány Sára
Madár módra tudós szemökből Tandori Dezső
Madarak asztala Lorand Gaspar
Magam sem tudom, honnan hová, de naplónak tördelem Peer Krisztián
Magánbetegség, közegészség Seres László
Magánközlés K. F. [Kőszeg Ferenc]
Magánlevél az ország védelmének kérdéséről Péli István
Magánmegnyilatkozás – a cigányságról Krémer Balázs
Magánszolidaritás? Tálas Péter
Magántulajdon kötőféken Zolnay János
Magánügy Halda Alíz
Magánvállalkozások
Magánvéleményből pártpolitikát Semjén András
Magaura cigányok Kállai Ernő
Maghab [Kisbali László]
Magnificat Iványi Gábor
Maguk Hitchnek hívják… Bori Erzsébet
Magyar Alapítványok Enciklopédiája Kovács Lajos Olivér
Magyar anyák láncos gyermekei Angster László
Magyar Bálint: „Hiába szép az ezüst, ugyanúgy vereséget jelent…” Kőszeg Ferenc
Magyar bányász, külföldi szén –kl– [Kozák László]

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon