Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
B, mint blama Szilágyi Andor
B. A. mint N. N. Hajdu István
Baán László, a Fővárosi Önkormányzat kulturális biztosa
Babakeringő Ficsku Pál
Babakocsiból géppisztoly R. S. [Révész Sándor]
Babérfosztogató idők Orosz István
Babérok f–s [F. Havas Gábor–Solt Ottilia]
Bábszínház az értékpapírpiacon L. F. [Langmár Ferenc]
Bácska–Budapest, via Bosznia: négyórás út – három hét alatt –márton–
Bagatellárium – 1992 Révész Sándor
Bagatellárium – 1993 Révész Sándor
Baj lesz ebből…! Győri Péter
Bajkatalógus Bozóki András
Bakancs, csajka, hagyomány Molnár György
Bál után Vári György
Balassa: 65 Csata István
Balaton Tóth Krisztina
Balatoni polgárosodás –g [Kőszeg Ferenc]
Balázs Zoltán: A kisimult idő.
Balázs Zoltán: A kudarc nyomában – Vitában Kis Jánossal
Báli szezon Takács Zsuzsa
Balinkai Bányaüzem Független Szakszervezetének dokumentumai
Balítélet (Szabó András György)
Balkán Mesterházi Mónika
Balkán, szerelem Bori Erzsébet
Balkáni apokalipszis? Barcsi János
Balkézszabály? Tóth Gábor Ákos
Balkon de Cluj Korpa Tamás
Ballada Somlyó György
Ballada a Hercegről, Király Levente
Balladur: „A biztosíték én vagyok” / Gorazde pacifikálása / Hatalmi adok-veszek Karintiában Bódis Gábor, Kolschitzky Gaszton, Takács M. József
Bálnák a társadalomtudományban Erőss Gábor
Balogh Sándor 48 éves debreceni órásmester halálára Kocsis B. Mihály
Balra át? Vytautas Radzvylas
Balra tarts! Tálas Péter
Balsai koncepciója E. J. [Eörsi János]

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon