Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
1 dollárért 41 centet [Tálas Péter]
1 éven belül gyógyuló végleges állapot? –t [Solt Ottilia]
1 hír – 1 megjegyzés
1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését Haraszti Miklós
10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra. Magyar katonáinkat ne vigyék külföldre. A külföldieket vigyék el tőlünk Fodor Gábor
10/XII. Meneküljön, ki merre lát? Köllő János
11. A politikai státusfoglyok szabadon bocsátassanak Demszky Gábor
11/XII. Van-e minden rosszban valami jó, és mennyi? Köllő János
1111 szó Forgách András
12 milliót a csődért [Langmár Ferenc]
12. Unió Molnár Gusztáv
12/XII. Összefoglalás Köllő János
126:125 –szeg [Kőszeg Ferenc]
13+1 Zolnay János
14 millió 999 ezer 999 Upor Péter
15 †iszai naplovak Cserna-Szabó András
160 ezer pedagógus… Beke Kata
168 Óra
180 fokos fordulat? Bányai Péter
1848, 1988, 1998 Tamás Gáspár Miklós
1867 – európai térben és időben Hanák Péter
1946 (kőszeg)
1948, te csillag Mink András
1956 emlékének szerepe a rendszerváltásban Litván György
1956 hordaléka Eörsi László
1956 – ahogy azt a soá túlélői elbeszélik Vajda Júlia
1956 – Kelet-Berlinből nézve Sonia Combe
1956-ban, illetve 1957-ben gyártott játékfilmek
1956. november 7. 10.35 és 11.15 h a Rákóczy-adó felhívása
1956. november 9. 15.29 h.
1956. október 23.
1956: a magunk képére formált forradalom Kőszeg Ferenc
1956: fehérterror, lázadás vagy forradalom? Kiss Ilona
1957 Litván György
1958 Hegedűs B. András
1959 Ungváry Rudolf

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon