Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Békési árnyvonal R. S. [Révész Sándor]
Békét a békéért Rostoványi Zsolt
Békét vagy médiát Révész Sándor
Békétlen béke Jugoszláviában B. J. [Barcsi János], Ines Sabalic
Bekezdések a völgyből Győrffy Ákos
Bel Paese Horváth Jenő
Beláthatatlan kilátások? [Holka László]
Beláthatatlan perspektívák Seres László
Belépés csak kötött pulóverben K. I. [Kiss Ilona]
Beléptünk a NATO-ba Gorka Sebestyén, Tálas Péter
Belgrád bánata Adam Michnik
Belgrád és Bukarest Ara-Kovács Attila
Belgrád – Moszkva V. J. [Vajna János]
Bellini: A puritánok (Harmat)
Belmatyi és külmatyi Révész Sándor
Belnémet kültartományok H. L. [Holka László]
Belső beszéd Kálmán C. György
Belső bojkott Mélyi József
Bemutatjuk Wekler Ferencet F. Havas Gábor
Béna agy és fürge kéz révész
Bencsik Géza, az FRDÉSZ soros elnöke a civilesítésről
Benkő Imre
Benkő Imre: Szigetek Szilágyi Sándor
Bennsült vörös kolop? (Dessewffy László)
Bent vagyunk… Bíró Béla
Benzinárrobbanás közgazdászszemmel K. F. [Kőszeg Ferenc]
Benzinháború (T. Zselensky Péter), A Beszélő
Bepillantás a számvitelbe –lla–
Berci, nekem szükségem volna pénzre! Varga Júlia
Bércseppek az egészségügynek Eörsi János
Berecz, a pofozóbábu Laki Mihály
Beretty-Oil Company Zádori Zsolt
Bereznay, nem a Szmolnijból (Bereznay András)
Bérfagyasztó… Török Monika
Bérfertőzés Zolnay János
Berhidi Mária szobrait szemlélve… Kováts Albert

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon