Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Margócsysmus in der Literaturkritik: Ästhetisch, sozialpädagogisch und mit plain fucking common sense erläutert Kákay Aranyos [Tamás Gáspár Miklós]
Marián Calfa csehszlovák kormányfő válasza Antall József magyar miniszterelnök levelére
Marinko Magda lelke (eö) [Eörsi János]
Marosvásárhely tanulságai Tőkés László
Marosvásárhely, 1990. március F. Havas Gábor
Mártának és Péternek Passuth Krisztina
Márton László Jacob Wunschwitz igaz története című könyvéről
Marx a negyedik évtizedben Kovács András
Marxizmus a Kara-kum sivatagban Vitalij Moszkalenko
MÁS-ban bízva Zolnay János
Másfél év múlva: feleltetés Neményi László
Másfél év szünet után [Kőszeg Ferenc]
Másfél év után, ugyanarról Kis János
Máshol is/se laknak
Máshol se Hajdu István
Másik fél, másik arc (Enyedi Nagy Mihály)
Másik pillantás a hídról Mink András
Másként szeretkezők Rákosi Judit
Másként, mint a többiek Keller Sándor
Másként-Európa Fokasz Nikosz
Másnap [Kisbali László]
Másodfokú szexuális preferencia Gosztonyi Ágnes
Második fotónyilvánosság nwa [Nagy W. András]
Második menet (gábor–zolnay), (révész), (zádori)
Másodlagos antiszemitizmusok Komoróczy Géza
Maszatolók Mink
Maszekpéldák haladóknak Martos Gábor
MASZOVKER lt [Solt Ottilia]
Mata Attila szobrai Kováts Albert
Mata és Hari Nagy W. András
Máté Iványi Gábor
Máté Gábor (34)
Matematika, földönkívüliek Galántai Zoltán
Mátészalka: felbontott „szerződés” – Varga –
Matyesz Garaczi László
Maurer tükre Hajdu István

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon