Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Magyarország 1983 tavaszán [Kis János]
Magyarország és a holokauszt Randolph L. Braham
Magyarország és a katonai biztonság: elmélkedések Völgyes Iván
Magyarország és a NATO Kelemen László
Magyarország és a romániai kivándorlási törvény [Kőszeg Ferenc]
Magyarország és az ellenzék Krokovay Zsolt
Magyarország és az EU – 1999 első felében
Magyarország Európában Viktor Meier
Magyarország jobban teljesít Félix Anikó
Magyarország, Erdély, hallj új hírt! Nagy W. András
Magyarország, Te Angyal!
Magyarország, Te Angyal!
Magyarország: védelmezzük vagy áteresztjük a menekülőket?
Magyarországi nemzetiségi sérelmek (Dr. Féderer Ferenc)
Magyarságteljesítmény Lengyel Péter, Petri György
Magyarságvizsga Tóth Mihály
Magyarújvárosi sorsok I. Gyekiczki András
Magyarul beszélő magyarok Balla D. Károly
Magyar–magyar pornográfia M. László Ferenc, Parászka Boróka
Magyar–magyar viszonyok Hódi Sándor
Magyar–német vegyes csőd Dirk Wölfer
Magyar–román határ Baranyi Béla
Magyar–szovjet gazdasági megállapodás – kérdőjelekkel Oblath Gábor
Majd én megmondom, ki vagy
Majd én megmondom, ki vagy
Majdan Brenzovics Marianna
Majdnem az örökkévalóságig Galántai Zoltán
Majdnem nemek Tóth Ákos
Majdnem száz nap után Kis János
Majdnem-morál Müllner András
Major és az euroszkeptikusok / Marad a (nyugat)német Alaptörvény / Javul, romlik vagy fokozódik… / Kezdjük az alapoknál / Expo-csibe / Fekete Gyula aláírta volna (nl) [Neményi László], tp [Tálas Péter]
Major Európa felé vezeti Nagy-Britanniát Nagy Gábor
Major legújabb euroblamázsa / Kurdkérdés németeknek / Illúziók és kihívások [Neményi László]
Májusi dal (Hajdu)
Mákony iskolamesternő módra Hajdu István
Makovecz és akiknek nem kell / Balkáni vihar nl [Neményi László]

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon