Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A diktatúra aranyfedezete Révész Sándor
A dilettantizmusok évada… Ara-Kovács Attila
A diplomata meg az úriasszony (kőszeg)
A disszidált halott Dornbach Alajos
A Divadlo Na Zábradli (Színház a Korláton) vendégjátéka a Katona József Színházban
A dolgok állása Kornis Mihály
A dolgok állása – szerintem Kornis Mihály
A dolgok csak megtörténnek velünk Petri György, Rácz Péter
A dolgok neve Orosz István
A dolgok összefüggnek B. Farkas Tamás, Kernács Gabriella
A dolgozó tömegek kívánságára Neményi László
A dramaturgia hiánya Kis János
A dramaturgia tenyészetének akadályai [Kisbali László]
A drogozás – tünet Gosztonyi Ágnes, Solt Ottilia
A Duna Kör
A Duna Kör Hírei
A Duna Országos Környezetvédő Egyesület újabb viszontagságai
A Duna Visegrádnál / A demokrácia állása / Gálszécsy doktor missziója nwa [Nagy W. András]
A Duna-parton
A Duna-parton
A Dunánál [Kis János]
A Dunánál Petri György
A Duray-bizottság tájékoztató levele és felhívása
A dúvad és a pecsovics Révész Sándor
A dzsesszbanda szelleme Konrád György
A fájdalomról és a halálról Konrád György
A fajtiszták postaládája Kontra Ferenc
A fajvesztett világ
A fák nem nőnek az égig / Piszkos Fred szeretete / Csurkátlan MDF / Toll és lövészárok / Ettől persze még nl [Neményi László]
A fal adja a másikat (is) Bán Zsófia
A falra írni muszáj! Sarkadi Ilona
A faltörő kos Wojciech Maziarski
A fantom fantomja Kiss Ilona
A farkas esete a nyúllal Alekszander Potupa
A fegyverek kritikája Szabó Miklós
A Fegyveres és Rendészeti (Rendvédelmi) Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) tagszervezetei

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon