Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A forradalom bicentenáriuma Hahner Péter
A forradalom és az irodalom Pályi András
A forradalom hangja –szeg [Kőszeg Ferenc]
A forradalomtól a rendszerváltásig Litván György
A forradalomtól a rendszerváltásig Litván György
A Fórum és a tömegtájékoztatás P. S.
A fosztogatás kora Roland Hofwiler
A főváros és a kormány együtt döntött –l– [Langmár Ferenc]
A főváros körül Miklóssy Endre
A Fővárosi Bíróság Ítélete
A fővárosi vagyongazdálkodás rendszeréről Laki Mihály
A fővárosi vegyeskerék CSRS [Csutoros Gergely]
A francia kapcsolat nwa [Nagy W. András]
A francia zsurnalisztika tankönyve Heinrich von Kleist
A francia – az francia (Takács)
A franciák kulcsszavai (százalékban)
A franciaországi változásokra Vajna János
A franciaországi változásokra… Pontivy Péter
A franczúz betegség Vajna János
A frekvenciagazdálkodás és… Radványi Ákos
A frizsiderszocializmus és a videobolsevizmus gyermekei Zádori Zsolt
A független jogvédő kartotékjaiból... Újvárosi Viktor [Somogyi János]
A Független Jogvédő Szolgálat
A Független Jogvédő Szolgálat felhívása
A Független Jogvédő Szolgálat nyilatkozatai
A független Palesztina Kovácsy Tibor
A független sajtó munkatársainak nyilatkozatai
A függetlenség mítosza Mink András
A fűnyírási kényszer Eörsi János
A füstbe ment „szolnoki terv” Szőke Zsuzsa
A futás Szabó T. Anna
A galaktikus nyelv keresése Galántai Zoltán
A gall átok Bikácsy Gergely
A galléros kísértet Bán Zoltán András
A ganajtúróbogár hasaalja Jéki László
A Ganz-MÁVAG halála ürügyén Benyó Pál

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon