Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A hatos számú gomb (Kafka Pesten) Szerbhorváth György
A hátralékosok városa Kertész Péter
A hátralévő… Révész Sándor
A hattyú és a görény Bikácsy Gergely
A ház Ember Mária
A hazáról és az államról / Az elszámolásról / Azokról, akiknek igazuk van [Kisbali László]
A házszabályokról [Kisbali László]
A Hejettes Szomjazók Felhívása
A Helsinki folyamat Szergej Szirotkin
A Helsinki Giccs Haraszti Miklós
A hely kiábrázolása Hajdu István
A helyhatósági választásokról Vági Gábor
A helyzet fokozódik… Fürj
A hetedik csapás? dr. Kuti Vilma
A hétfői szabadegyetem és a III/III. Szilágyi Sándor
A hétköznapok [Kisbali László]
A hiábavalóság táncai eseli [Sándor L. István]
A hiány Bikácsy Gergely
A hiány 22 milliárd Markos András
A hiány dramaturgiája Bíró Béla
A hiba máshol van (langmár)
A hideg kabátok Lázár Bence András
A hidegháború utolsó rohama Neményi László
A hír igaz Újvárosi Viktor [Somogyi János]
A hit és a hitetlenség logikája Sebők Zoltán
A Hit Gyülekezetének Dzsihádja
A Hit Gyülekezetének Dzsihádja
A hit oktatása K. F.
A hit önmagában kevés K. P. [Kertész Péter]
A hitben való erőltetés vakság, gonoszság, ostobaság [Kisbali László]
A Hitel és a gazdaság Martos Gábor
A hitetlen imája Szigeti Andor
A hitványság vonzásában Könczöl Csaba
A hivatal és az ész Orosz István
A Hivatal-védte ellenzékiség Kívül-álló [Orosz István]
A hivatásos politikus [Kisbali László]

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon