Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A Kádár-emlékmű sarokfigurája Szabó Miklós
A kalóz, a rókatenyésztő és a teve Barna Erika
A kamat a középpontban [Langmár Ferenc]
A kapitalizmus diadala Eörsi János
A kapitalizmus kínai útja Kovácsy Tibor
A kapitalizmus nyuszitörvénye Eörsi János
A kár pótlása, avagy a pótlás kára Fölsz Attila, Valentinyi Ákos
A Karabah-rejtély Arif Junuszov
A Karamazovok és a pokol Vitalij Moszkalenko
A kárászéletű nemzet­közi siker érdekében irodáz [Zádori Zsolt]
A karbantartók karbantartása Kozák László
A kariatidák távoztak Révész Sándor
A karó és a bárány Ó Pál
A Kárpátrégió Dancs László
A kárpótlás kárvallottjai Blaha Márta
A Kártyanélküli válasza Somlyó György
A Kassák Múzeum nyári attrakciója Walter Dexel német művész (1890–1974) kiállítása Kováts Albert
A Katalizátor Iroda öncsődje –IJ–
A katasztrófa végkifejlete? Dimitrije Boarov
A katonai alsónadrágokat is titkosították Langmár Ferenc
A katonai doktrínáról Perjés Géza
A kecske és az Alkotmánybíróság révész
A kéksisakosokra várva Vajna János
A kelet-európai kisnemzetek három lehetséges útja Kende Péter
A kelet-európai krokodil Krasztev Péter
A keleti partról nagy
A keletnémetekkel együtt a történelmüket is átvettük Kőszeg Ferenc
A kellemes és kellemetlen kultúra György Péter
A kellemes parlament –szeg [Kőszeg Ferenc]
A kellemetlen népi… Széchenyi Ágnes
A kellemetlen parlament kőszeg, révész
A Kemény-iskolától a SZETÁ-ig és tovább Havas Gábor
A keményvalutától a lágy rubelig Szőke Katalin
A kényelmetlen Eörsi Bán Zoltán András
A kényszerek lehetősége Pető Iván
A kép-kettősök rejtélye Radnóti Sándor

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon