Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A körhöz Borbély Szilárd
A kórkép
A körkörös védelem körül Gyarmati István
A körkörös védelemtől a körkörös zsákutcáig Kondor Lajos
A kormány 2117/1994. (XI. 8.) Korm. határozata
A kormány félrevezette a közvéleményt Orbán Viktor
A kormány félúton, a parlamentarizmus tévúton Neményi László
A kormány jön, a szerkesztő megy Kőszeg Ferenc
A kormány kiátkoz Ludassy Mária
A kormány szombat esti ajánlata
A kormány utolsó szava a taxisokkal folyó tárgyaláson
A kormány vallomása, avagy az utolsó nász (langmár)
A kormányfő legjobb tanítványai Langmár Ferenc
A kormányhoz közel álló ellenzék lapja
A kormánykoalíció végnapjai Gyurovszky S. László
A kormányváltás bekövetkezett Bozóki András
A kormányzat eredetéről [Kisbali László]
A környezet fél egészség dr. Kuti Vilma
A környezetvédelem: politika Sz. S. [Szilágyi Sándor]
A korrupcióellenes politika kudarcairól Hack Péter
A Kossuth-paradoxon Bíró Béla
A következő lépés
A következő lépések Kis János
A köz szabadságáért és jólétéért Litvánné Gál Éva
A köz – PTK-ba gyűrve Sárközy Tamás
A közakarat és a népakarat
A közel- és távolabbi jövőről Oltványi Ambrus
A közélet tízparancsolata Komoróczy Géza
A közelmúlt
A közép esélyei Gábor György, Zolnay János
A Közép-Európa Egyetem könyvtára [Mink András]
A középhelyzet csábításai Vajna János
A középső Liberátor Szilasi László
A közgazdaságtan a válságjelek szaporodásával dicsekszik L. F. [Langmár Ferenc]
A közjó visszatér Neményi László
A közlekedési előtanulmány elő- és utóélete (Péterffy Ágoston), A Szerk.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon