Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A letargia és a parasztháború között Neményi László
A letépett vörös zászló Szerdahelyi Zoltán
A létező kapitalista Zádori Zsolt
A letisztult eszement Révész Sándor
A létminimum alatt -solt [Solt Ottilia]
A létminimum alatt
A létre nem jött beszélgetésről Vajda Mihály
A Levegő Munkacsoport és a Magyar Közlekedési Klub felhívása
A Levélszekrényhez
A liberális alternatíva –eö– [Eörsi János]
A liberális alternatíva társadalmi feltételeiről Kovács Eszter [Szalai Erzsébet]
A liberális lét elvisel­he­tet­len nehézsége Seres László
A liberális politika jövője Mink András
A liberálisok bénultsága Mink András
A liberalizmus ellen John Kekes
A liberátorok dilemmái Mink András
A Liga nézőpontja – eö – [Eörsi János]
A liga nézőpontja E. J. [Eörsi János]
A lista
A lista
A lista
A Ló utcai közért esete az előprivatizációval -up- [Upor Péter]
A lövészárok szelleme Halmos Károly
A Ludovikától a Magvetőig Szabó Miklós
A lumpen család Kisbali László
A luzitán példa? Podkoniczky István
A maastrichti szerződés N. L. [Neményi László]
A macesz és az elliffent történelem Hajdu István
A macska mozija Glauziusz Tamás
A macska színe Stefan Messmann
A Madách téri fogorvosok esete –lt [Solt Ottilia]
A madárijesztők filozófiája X. Y. [Sebők Zoltán]
A magabiztosságról, avagy a névuralom Szerbhorváth György
A magány tomboló fájdalma Vitalij Moszkalenko
A magára hagyott közönség Bernáth Gábor, Messing Vera
A magurelei pokol Heltai Péter

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon