Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A második Kálmán C. György
A második csomag efhá [F. Havas Gábor]
A második évtized Harsányi László
A második ezredvég gonosz ikrei Pierre Chaunu
A második felvonás Vajna János
A második figyelmeztetés Konrád György
A második fogás / „Mindent tudni akarok!” / Térdlövés Bódis, Gyurovszky, Tálas
A második forduló előtt Mester Béla
A második magyar jegybank Langmár Ferenc
A második számú ellenség Kőrösi Zsuzsa
A második világháború Juhász Gyula
A második vonal – Kunszentmárton Eörsi János
A másság ünnepén Eörsi István
A maximumot kell kérni Fényi Tibor
A Mazsihisz és a „demokraták”
A Mazsihisz és a „demokraták”
A média és a kormányzat: a négy sarokkő Carolyne Sawyer
A mediánszavazó meghódítása Zolnay János
A medve bőre –szeg [Kőszeg Ferenc]
A medvék, a sajt és a róka -kl- [Kozák László]
A megállapodás Kis János
A megállapodás mérlege Balázs János
A megbékélés jelképe Alina Petrowa-Wasilewicz, Bogumil Loziński
A megbéklyózott telivér Kun István
A megbízott és hivatala E. J. [Eörsi János]
A megegyezéses évtized Haraszti Miklós
A megerőszakolás szükséges feltétele Eörsi János
A megértés stratégiája Konrád György
A megfordított logika E. J. [Eörsi János]
A meghurcoltak hálája Bartus László
A megmérettetés réme Eörsi János
A megrendezett büntetőper Sonnevend Júlia
A megtakarítások segítenek Langmár Ferenc
A megtalált hang Bán Zoltán András
A megtalált tárgy bori
A megújulás ízei Reinhard Weisshuhn

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon